Seite - 289 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

289 fordítanak. A fóldmívelésen kivúl egy pár mezóségi székely falu ú. m.: Kólpény, Csávás és Szabad, a gyékény- és szalmafonást házi iparúl úzi. A gyékény- fonáshoz szükséges sást a mezóségi tavak szolgáltatják. A Nyárád vólgyében nagyobb birtokokat nem találunk, kisebb, 200— 500 holdas birtokok is ritkábbak. A székelység nagy tóbbsége csak pár holdas apró birtokokból él; a Nyárád alsó mellékén kerti gazdaságot folytatnak s a vólgy egy része az ugynevezett „Murok-ország" tómérdek zóldségfélét termeszt. A magas hegyekhez kózelebb esó vidéken a nép más foglalkozásra is szorúl, a fóldmívelésen kivúl, milyen fóképen a fuvarozás, szénégetés. A Bekecs-alji szenes ember, meg a fás székely typikus alakjai Maros-Vásárhely piaczának. A Kis-Kükülló melktti falvakban agyag-iparral is találkozunk. A hegyvidék lakói általában inkább állattenyésztésból élnek. Szász- Régenen felúl némely Maros melletti falu, mint Magyaró, Disznajó lakossága tutajozással foglalkozik. A tónkók levágása, leszállítása télen számos embernek ad munkát; e fáknak rendes tutajba kótése Szász-Régenben tórténik. A hegy- oldalakról csúsztatókon szállítják le a tónkóket a vólgybe, onnan pedig duzzasztók segélyével a patak vize sodorja tovább, vagy állati eróvel vontatják alkalmas helyre. A hó olvadásakor kótik óssze a parton heveró sudar fenyú- tórzseket negyed-tutajokba. Egy ily negyed-tutajra két ember jut, a kik meglehetós veszedelmes és nyaktóró munkára vállalkoznak, midón a Maros rohanó áiján, meredek szirtek kózótt, a mederben lappangó nagy sziklatuskók fólótt csak gúzszsal ósszetákolt s kónnyen széteshetó alkotmányon teszik meg vízi útjukat. A negyedtutajokat egész tutajokká Szász-Régenen alúl kótik óssze, s innen négy-otezer tutajon évenként milliókra menó deszkát, zsindelyt, épúlet- fát szállítanak le ilyen formán az Alfóldre. A tónkóket szolgáltató fenyvesek részint magánosok, mint a b. Bánffy, b. Kemény családok, részint a szászrégeni tutajtársulat, részint pedig a kincstár birtokában vannak. A kincstárnak 424 négyzet kilométer erdejéból 174 a fenyves, mely a górgényi havasokon díszlik. Nagy kiterjedésú erdóterúlettel bir az egykori Maros-szék birtokossága is a Mezó-havas déli oldalán. A vegyes lakosság kózt minden bevett hazai vallásfelekezet hiveivel találkozhatunk. A magyar lakosság legnagyobb részt református, kisebb részben unitárius. A szászok ágostai evangelikus hitvallásúak. A római katholikusok itt mind magyar ajkúak és tómórebben a Nyárád felsó vólgyében laknak a mikházi kolostor kórúl, az úgy nevezett BSzentfóldu-ón csoportosúlva. A góróg-katholikusok és góróg-keleti vallásúak román ajkúak, de a goróg- M. 37