Seite - 290 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

290 keletiek között a szekelyseg videken talälhatök magyar ajküak is, mint peldäül Szoväta melletti Illyesmezön. Közmüvelödesi tekintetben elsö helyen ällanak a magyar ajküak es szäszok. A szekely es szäsz közsegekben alig van olyan, a ki olvasni es irni ne tudna. Nemcsak kivälö nepiskoläkat talälunk, hatiem nepkönyvtärakat is, olvasö egyesuleteket s falusi enekkarokat. Nem mondhatö ez a romän közsegekröl, különösen a hegyi lakökröl, kik között keves az olvasni, irni tudö. A nep- iskolak között kivälö helyet foglal el a törtenelmi nevezetessegü Wesselenyi- iskola Makfalvän. Bärö Wesselenyi Miklös egyszer Marosszek közgyulesen is föl akarvän szölalni, az elnöklo fötiszt szemere lobbantotta, hogy szölni csak annak van joga, a ki marosszeki birtokos. Ezert pärthivei Makfalvan egy telket väsdroltak Wesselenyinek, hogy marosszeki birtokos lehessen. Wesselenyi e telekre 1836-ban iskolat epittetett s annak föntartäsära alapitvänyt tett, a mihez többen is hozzdjärültak. Tärsadalmi es közmüvelödesi tekintetekben a videk központja Maros- Vdsdrhely vagy hajdani neven Szekely-Vasärhely. Mint hadviseles tekinteteben egyik igen nevezetes pont, a nyugat felöl beözönlö hadak eilen a Szekelyföldnek, a kelet es delkelet felöl benyomülö török seregek eilen pedig egesz Erdelynek kulcsa volt, a honnan csaknem egyenes iranyban minden nagyobl) termeszeti akadaly nelkül könnyü elerni Erdely nevezetesebb pontjait: Kolozsvart, Gyula-Fehervärt vagy Nagy-Szebent, s ezert is füzödik annyi törtenelmi esemeny Maros -Väsärhely virosähoz. Nemcsak a tatär csordäk pusztitottak, meg többet ärtottak neki Bästa hajdüi, meg Mihaly havasalföldi vajda katondi a XVII. szazad elejen. Ez inditotta Borsos Tarn äs värosi hires föbiröt arra, hogy egy vär epiteset sürgesse, ellenere ama törvenynek, hogy a szekely földön värat epiteni nem szabad. Bästa nem ellenezte a vär epiteset, a szekelyseg azonban a deesi orszäggyülesen fölzüdült ellene, es csak abban nyugodtak meg, hogy a värat tulajdonkep nem a väros, hanem az egyhäz epitteti templomänak biztositäsära. A vär- epitesre az engedelyt l'605-ben Bocskay fejedelem adta meg. A vär epitese nagyon hozzäjärült, hogy Szekely-Väsärhelyböl tekintelye. sebb väros fejlödjek. Mär fekvesenel fogva is, mivel különösen Erdely gabona- tära, a Mezöseg, melynek nagyobb völgyei e videkre torkolnak, egesz keleti reszevel e väros feie gravitält, termeszetszerüleg föhelylye kellett fejlödnie. Szabad kirälyi värossä polgärsägänak hazafias erdemeiert Bethlen Gäbor fejedelem emelte 1616-ban kelt oklevelevel Maros-Vdsdrhely nev alatt,