Seite - 297 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

297 Maros-Vâsàrhely vârosânak dr. Gecse Daniel orvos, ki a XIX. szâzad elején kôzmûvelôdési és emberbarâti czélokra alapitvànyt tett, mely az alapitô rendel- kezése szerint mindaddig érintetlenul volt hagyandô, mig egy milliôra nem nôvekedik. E nagy tôke par év mûlva màr kikerekedik s akkor ât fog adatni rendeltetésének. A Maros-Vàsârhely keleti részén emelkedô magaslatrôl, az ligy nevezett Somostetôrôl messzi làthatni fol- és lefelé a Marosnak tôbb helyt ôt kilométer- nyire is kiszélesedô vôlgyére. Délnyugat felé, a hol a Nyârâd vôlgye torkola- tânàl a vôlgy téres lapâlyt alkot, a sik téreken fekiisznek Nydrddt'ô, Maros- Keresztûr rômai castrum nyomaival és Medgyesfalva a Lâzâr grôfok kastélyâval. A folyô jobb partjân a hegylâncz aljâban alig két mérfôld hosszu vonalban falu csaknem falut ér. Hajdan mind magyar falvak, ma màr lakossàguk olâhval vegyes. Ndzndnfalva nevében ôrzi a székelység régi fôlosz- tâsa szerint, az egyik àgazat, a Nâznân-âg nevét. E falu a szomszéd Kisfalud és Bergenye falvakkal egyûtt a XVII. szâzad elején Vallon Péter birtoka volt, az erdélyi czigànyok utolsô vajdâjâé, mely tisztséget a vele jârô haszonért mindig elôkelô emberek viseltek, joguk lévén a czigànyoktôl adôt szedni s ôket munkàra hasznâlni. A Maros-Szent-Kiràly fôlôtt emelkedô dombra, az l'igy nevezett Klastromtetôre helyezi a hagyomâny a pàlosok egykori kolostoràt, melynek kôveibôl épitették a maros-vâsàrhelyi vàr bâstyâit. Kisfaludon alûl nyûlik be a Mezôségbe a paniti vôlgy. Panit lakôi régebben dohànytermesztéssel foglalkoztak, s a paniti dohâny messze fôldôn hires volt. Remeieszegnèl az ûgy nevezett Bârdosi torokkal nyilik egy, szintén a Mezôségbe nyûlô vôlgy kisebb kôzségekkel, a melyek lakôi szalma- és gyékényfonâssal foglalkoznak. A Maros balpartjàn végig hûzôdô domblànczolat aljàn a Maros vôlgyére dûlôleg esak két falu fekszik : Maros- Szent-Gyôrgy Maros-Vâsârhelyen felûl egy dombon, s a tôle pàr kilométerre fekvô Nagy-Ernye. Ez utôbbi kôzség egykor, Péchy Simon kanczellâr idejében, a szombatosoknak egyik fô fészke volt; ma is ôt kûlônbôzô vallàsfelekezetnek van temploma ez arânylag kis kôzségben. Itt âll teijedelmes park kôzepén a bàrô Bâlintitt csalâd kastélya, melyben a Bâthory Zsigmond âltal kivégeztetett Kovacsôczi Farkas kanczellâr levéltâra van. A Maros balparti vidékének falvai a vôlgyek mélyében fekszenek. Maros-Vâsàrhely mellett egy hosszû kanyargô vôlgy torkollik a Maros terére, a Poklos patak vôlgye, melyet a Vâczmdny, a Vàczmân régi székely àg nevét viselô hegy, vâlaszt el a Nyârâd vôlgyétôl. E vôlgyben fekszik Maros- Vâsàrhelynek egy része, az Ûj-vâros. A vârosbôl kiérve a vôlgy két âgra M. 38