Seite - 299 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

299 lakossâg legnagyobb részben iparûzô, kulônôsen a faiparban kivàlô. A szâsz- régeni tutaj-kereskedô târsulat, melynek a Gûrgény beômlésénél raktâra és furészgyâra van, igen fôllenditette a fakereskedést. A gôrgényi kincstâri erdôk fâjàt szintén itt halmozzâk fol. Kôzmuvelôdési intézményei kôzûl megemlitendô az âgostai evangélikusok négy osztâlyu gymnasiuma. Legrégibb épulete az evangélikus vallâsûak temploma. A vâros tôbbszôr volt dûlâsoknak kitéve; legutôbb 1848-ban egészen leégett. A vécsi vâr. Szâsz-Régenen felûl a tâjék mindinkâbb havasi természetûvé vàlik. Ùtunk az 1390 lakosû és Szâsz-Régennel ôsszeforrt Magyar-Régencn ât vezet, majd Felfalut, e vegyesen magyar és olâhlakta kôzséget elhagyva, a vécsi vâr komor falai tunnek szemûnkbe a Maros mellett meredeken emelkedô magas- laton. Ez egy rômai castrum helyén àllott régebbi vâr ujjâalakitâsâbôl, a rajta levô fôlirâs szerint 1537-ben keletkezett. E szâzadban a Kendiek birtâk. Az épebb âllapotban megmaradt kastélyok egyike. Két emeletes szàrnyai négy- szôgû szuk udvart zârnak korul; nagy tômege, négy saroktornya, vonôhiddal ellàtott régi kapuja, sânczârkai, bâstyài mutatjàk, hogy védelemre volt szânva. A vécsi uradalmat Izabella kiràlyné, Kendi Ferenczet és testvérét, Antalt 38*