Seite - 314 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

au Nagy-Csomád, nyugati oldalát a Piliske hegy szegélyezi. A hegyek oldalait nagyobb részben fenyúerdók boritják, melyeknek zóldjéból merészen fel- szökkenö, szeszélyes alakú kószálak fehérlenek ki. A Csomád nyugati lejtójén három nagyobb terrasz van; ezeken buzognak föl az ásványvíz-források s itt helyezkedett el maga a fürdótelep is 656 méternyi magasban. Fölötte a Csomád emeli erdós, sziklás fejét, alatta az Olt vágtat alá szilaj rohanással a szikla- lépcsókón Háromszékmegye síksága felé. Szemben van a Csomáddal a feny- vesekkel benótt Felsó-Sólyomkó, melynek hozzáférhetetíen szikla-odúiban sólymok tanyáznak, honnan Erdély fejedelmei több alkalommal küldtek aján- dékba sólymot a szultánnak. A csinos villák, fürdóházak, vendéglók három sorban emelkednek egymás fölött. Az ásványvizek között a Fókút vize kiváló alkalikus, sós savanyúvíz; a fürdó-források sós-, vasas savanyúvizet adnak. A telepnek fenyúkkel szegélyzett sétaútja egybeolvad a legszebb erdei útakkal, melyek az óserdók súrújébe vezetnek s fölfutnak a fenyvesek között a hegyek ormaira, a honnan pompas.kilátás nyílik az Olt kies vólgyére. A tusnádi fürdó déli végétól az új úton harmadfél óra alatt sétalépésben is eljuthatunk a magas fekvésú Szent-Anna-tavához, mely pompás tengerszem egy nagy oblú hegytólcsérnek a fenekén csillogtatja fényes tükrét. A tó alakja kerekded; kerúlete 1800 meter; a kózepén igen mély; a víz színe azúrkék, tiszta átlátszó. A hegytolcsér oldalát bükkerdó borítja; a tó partját sugár fenyúszálak koszorúja övezi. A katlant szél nem igen járja; csak néha-néha barázdálja egy kis szelló a tó túkrét. A hely elragadó szépsége, elrejtett volta, az (lnnepies csönd áhítatra indítja a lelket. Csakugyan szentnek is tartották e helyet minden idóben. A hagyományok szerint az ós magyarok itt végezték áldozataikat, mikor az ósi vallást már nem gyakorolhatták szabadon. Késóbb a keresztény magyarok vallásos kegyelete a tó partján Szent Anna tiszteletére búcsújáró kápolnát épített, a melyhez évenként kétszer zarándokoltak. Utóbb a búcsúkat betiltották, s azóta a kápolna elhagyatva áll; a természetkedvelók azonban annál buzgóbban látogatják e gyönyöru helyet. A Szent-Anna tavához s a kápolnához sok gyönyöru regét fúz a népkóltészet. A Szent-Anna-tó szomszédságában 1300 méter magasan emelkedik a Csomád; hol ezen hegynek és a Büdösnek tömegei osszetorlódnak, a Szent- Anna-tón folúl egy ingó, hinár-lepte, tengerszemekkel és büdükkel tarkált havasalji láp terúl el: a Szent-Anna-tavánál jóval nagyobb kiterjedésú Mohos vagy Kvkojzás mocsár. Ezer méternyi magasságban fekszik a természetnek ez a sajátos alkotása, melynek párját hiába keressük a hazában. Valóságos vízi vár ez,