Seite - 315 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

315 hatalmas Sphagnum-szönyeggel bevonva, mely bármennyire inog is talpunk alatt, mégis sokkal erösebb, semhogy az ember testének sulyát el ne bírná. Nem valószinútlen, hogy ez a viztükrökkel tarkált lápterúlet a Szent-Anna-tó felsó víztartója, honnan földalatti csatornákon szivárog le a Szent-Anna-tó túkrét minden kigôzôlgése mellett is változatlanúl ugyanazon színtájban tartó víz. Tusnád fürdót elhagyva, éjszak felé Tusnád- Üjfalubd., majd Csík- Tusnádm érünk. Tovább Csík-Kozmáson alúl az út elágazik. Az egyik délkelet Csík-Szereda és a Somlyó hegy. felé egy szúk völgybe, onnan a Nyerges-tetóre vezet. A Nyerges hegyhát teljesen uralkodik a Kászon felól erre húzódó szúk völgy fölött. A völgyre hatalmas havasok tekintenek alá fenyúerdókkel surún benött csúcsaikkal. Legmagasabb hegy itt az 1650 méternyi Nemere-tet'à, melyrôl kelet felé Moldva síkjára, délkeletre az Al-Duna hajlásától Dobrudsáig látunk, nyugat és éjszak felé pedig az erdélyi felföld tárúl ki elóttünk. A Kászon elónevu öt kôzség lakosai nagyrészt faárúk (deszka, zsindely) készítésével foglalkoznak ; a Kászon vizén egyik fürészmalom a másikat éri. Kászon-Jakabfalva kozségtól félóra járásnyira fekszik a kászon-jakabfalvi, vagy 40*