Seite - 317 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

317 isltfola és a szôvô-tanmûhely. A sepsi-szent-gyôrgy—gyimesi vasut, melynek itt àllomàsa van, nem kevéssé elômozditja a vàros emelkedését. Csik-Szereda déli oldalân ârokkal és négy bâstya-toronynyal megerôsitett vârkastély emel- kcdik. Mi ko Ferencz épittette 1621-ben. Idôk folytàn sok viszontagsâgon ment keresztûl ; fôldiiltàk, leromboltàk, majd meg ujra épitették. 1714-ben grôf Steinville tâbornok àllitatta helyre mai alakjâban. Maria Terézia alatt az elsô székely hatârôr-ezred tisztikara lakott benne. Most honvédségi laktanya. A gyimesi szoros. Csik-Szeredâtôl alig félôra jàrâsnyira egy részben bùkkerdôvel takart, szelid hajlâsu kuphegy emelkedik: a Nagy-Somlyô ; ehhez egy hasonlô alakù, meredek domb tâmaszkodik: a Kis-Somlyé (Kàlvâria). A domb tetejét kàpolna koronâzza. A Somlyô hegy lâbânàl fekszik Csfk-Somlyô, a megye volt székhelye, hol legnevezetesebb épuletek: a Ferencz-rendieknek 1802-ben épult hatalmas kéttornyu temploma, mellette kolostora, sok szàzados mùltnak érdemes emléke. A kolostor terjedelmes négyszôg-épûlet ; keletkezése ôta fontos tényezô a megye tôrténetében. A tôrôkvilàgban, a tatârdûlâsok idejében mindenkor biztos menedéket talâlt benne a szorongatott csiki székely. A szerzetnek nem rég meg- szunt nyomdâja elsô volt a Székelyfôldôn. A kolostor kônyvtâràban sok becses