Seite - 318 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

318 magyar nyomtatványt óriznek. E kolostor egyszersmind nevezetcs búcsújáró hely, hol pünkósd ünnepén 20 — 25 ezer ember is ósszesereglik. Csík- Somlyónak van internátussal ósszekótótt katholikus fógymnasiuma és tanító- képzó-intézete is. A hol az Olt a Szépvíz patakot fogadja magába, ott találjuk Csík- Csicsó kózséget. Innen másfél óra alatt Csicsó-vár romjaihoz jutunk, melyek egy magas szikladúczon boronganak. Csicsó-vár hajdan a monda szerint a rabon- bánok erós vára volt. A Hargitár. a csicsói határban, a Medvegódór teteje és az Orottás dombja kózótt, az erdó rengetegében húzódik meg a csicsói Hargita- fürdñ, Magyarország legmagasabban fekvó fürdóhelyeinek egyike (1310 méter), kitünó vasas savanyúvíz-forrásokkal és gazdag széndioxid gázforrással. Madéfalvánál az út szélén egy magas fakereszt emelkedik, komor emléke egy sótét idónek. A „ Madéfalvi veszedelem" áldozatai aluszszák a kereszt alatt órók álmukat. A székelyóldóklésnek (sICVLICIDIVM = 1764) e színterén újabban emlékoszlopot állított a székelység kegyelete. Madéfalvával csaknem óssze van épúlve Csík-Rákos kiskózség. Neveze- tessége ennek dombon emelkedó csúcsíves temploma, mely a Székelyfóld legszebb szentegyházainak egyike. A templomot lóvórésekkel ellátott fal veszi kórúl. Másik nevezetessége a falunak egy nagy, magas fódelú, tornáczos, ódon épúlet, melyben Cserey Mihály tórténetíró született 1668-ban. Rákos kózelében vannak Pogány-vár romjai. A Rákossal szomszédos Vacsárcsi kóz- ségen felúl fekszik Csík-Szent-Mihály. Lóréses fallal kórúlvett temploma érdekes müemlék. A két szomszédos kózség kózótt emelkedó dombon romok láthatók, a Sándor család ósi kuriájának maradványai. Szent-Mihálylyal szemben fekszik Csík - Szent- Miklós, ettól keletre a Szépvíz patak torkolatánál Csík-Szépvíz népes falu; piaczát csinos emeletes épúletek szegélyezik; lakosai kózt számosan vannak órmények, kik élénk keres- kedést úznek. Szépvízról jól gondozott út vezet a gyímesi szorosba és Moldovába. Az út elsóben a Pogány-havas és Kis-havas kózótt nyíló szépvízi vólgyón halad fólfelé, azután az éjszakról jóvó Csermászó patak vólgyébe fordúl be, onnan a vólgyfónél emelkedó Fügésre kapaszkodik fól; ennek éjszakkeleti aljában a Tatros vólgye vagy másként gyímesi vólgy nyílik. A Tatros vólgye a csíki hegység egyik legnagyobb vólgye, mely a gyimesi mellék-vámhivatalnál és vesztegló-intézetnél éri el — 720 méter magasságban — Románia határát. A vólgy éjszakkeletre vonúl; oldalait kopár hegyek szegélyezik. A gyors folyású Tatros a minden oldalról beléje sietó