Seite - 320 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

820 Az Olt szorosán túl a határszéli Kárpátoknak festöi sziklacsoportja emel- kedik. Az elsó falu itt Csík-Madaras. Temploma a falu mellett cmelkedó dombon épúlt. A falu, mely régen — Zsigmond király idejében — vasbányáiról volt hires, ma agyagedényeiról nevezetes. A lakosok az agyagipart házi ipar gyanánt úzik. Minden ház fazekasmúhely. Alig marad el mögöttünk Madaras, már Dánfalvát s nem messzire Karczfalvát érjük. Dánfalva, a vete szemközt fekvö Olt/alva, Karczfalva és a vele üsszeépúlt yen'ó/alva Nagy-Boldog- asszonyfalva név alatt egy egyházkózséget alkotnak. Közös templomuk Karczfalva kózepén egy dombon emelkedik. A pompás fekvésú templom a XV. századból való múemlék. A lovórésekkel ellátott magas kerítés falai még ma is teljesen épek. A templom kincsei között régi és becses szent edényeket óriznek. Jenófalván túl Szent-Tamás s ettól negyedórányira Cslk-Szent-Domokos kovetkezik. Ez utóbbi, 3521 székely lakosú nagykOzségnél végzódik a felcsíki térség. A lakosok háziipar gyanánt csak a fazekas mesterséget úzik, pedig hegyeinek kincsei alkalmas anyagot szolgáltatnának a vésónek is. Csik-Szent- Domokos egyik hegye ugyanis egyenletes, apró szemcséjú, hófehér márvány. Ezt a díszépúlet-kónek alkalmas anyagot itt csupán az országút kóvezésére használják. Sajátságos ellentét! A Székelyfold legelhagyatottabb, legszegényebb vidékének lakói fehér márványnyal kövezett úton járnak. Csik-Szent-Domokosról az Oltnak egyre szúkúló s mind vadregényesebbé váló volgyén folytatjuk tovább útunkat folfelé. Tizenkét kilométer útat hátra- hagyván, a 853 méter magasan fekvó Balánbányára érkezünk. A bányatelep fölött emelkedö Balán-havas az országnak leggazdagabb réztermó helye. 1895 ota Balánbányán szúnetel a munka. Balánbánya hátterében, az Olt balpartján roppant mészkóhavasok tornyosodnak: a napfényben csillogó, hullámzatos, hófehér szirtekkel diszló, csaknem függólegesen meredek Tark'ó és a Nagy- Hagymás. Az egészen alpesi természetú hegyek csúcsa kopasz; oldalaikat hirtelen aláereszkedó sziklák, erdóvel benött hegyfokok födik. A Tarkó éjszaki szógletén egy nem kevésbbé hatalmas sziklahalmaz: az Ocsém-teteje emel- kedik. A Tarkót és az 1795 méter magas Nagy-Hagymást szép fenyvesekkel benótt hegyhát, a Rurmatura köti össze. A hol a Kurmatura legerdösebb, a lombok sotétzoldjéból egy gúla-alakú hatalmas sziklaszál: az Egyesk'ó válik ki. Hirtelen folnyúló kószál ez, melynek orina a fellegekben vész el. Csúcsa hófehér, kopár, oldalán csak ritka sorokban ereszkednek alá a sotétzold fenyúk, melyek- nek sorai között éles barázdákat szánt a sziklatoronyról aláomló kögörgeteg.