Seite - 324 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

324 Az a keskeny út, melyet a Békás patak a Magyarországot Moldvától elválasztó sziklabércztómegen nyitott, a Békás-szoros. hz út ebben a vad- regényes szorosban részben a patak medren, részben a zúgó patak mellett vonúl el. A békási vámhivatal az úgynevezett Almásmezón van; ott ómlik be a Békás patakba a Zsedán patak. A Békás-vólgybe gyónyórü vólgyek nyílnak; ezek kozótt a Zsedán patak vólgyének tájszépsége csodálatraméltó. Ez olyan sziklaszoros, melyben a hegyek kétfelól néhol olyan szorosra ósszehajlanak, hogy kiteijesztett karjainkkal elérjük a vólgynek mind a két falát; a falak meredekek és olyan magasak (50 méter), hogy eltakarják az égboltozatát. A szoros mentén a hegyeket borító ós fenyvesek fájának értékesítése czéljából a csaknem járhatatlan vólgyón át kimondhatatlan fáradsággal fíiggó csatornát építettek; ezen a fa ma már kónnyen elszállítható Romániába. A csatorna magasan halad az alatta zúgó eséssel tova sietó patak fólótt. A kész deszkák, tónkók s más faárúk gyorsan suhannak el mellettünk a csatorna vizén. A csatorna egész hoszsza 30 kilométer; ebból 12 kilométer Románia terúletére esik. A gyergyói fensíkon megkezdett útunkat tovább folytatva, alig marad el mógóttünk Gyergyó-Szent-Miklós, egy szelíd hajlású hegy túnik szemünkbe, melyból hófehér sziklák villannak ki. A hegy déli oldalának tóvében terúl el Szárhegy kózség. A falu fólótt emelkedó Szármány hegy anyaga vakitó fehér, apró szemcséjú, jól faragható, szépen csiszolható márvány. Szárhegy csinos, jómódú székely falu. Itt van a Lázár grófok ódon ósi kastélya szeszélyes bástyáival, fogrovátkos falaival. A hatalmas négyszógú várkastély ma nagyrészt rom. Bethlen Gábor évek során át itt élt anyjával, Lázár Druzsinával. A falu fólótti hegy oldalában a Ferencz-rendüek kolostora és temploma emelkedik. Szárhegytól délnyugati irán)ban haladva, Gyergyó-Alfaltd éijük, mely 5756 magyar lakost számláló nagykózség a Békény patak mellett elterúló szép rónán. Temploma Gyergyónak legrégibb szentegyháza. Állami népiskolája gazdasági szakosztálylyal van megtoldva. Alfalutól délre fekszik Csomafalva. Forrás forrás mellett buzog itt mindenfelé; dombok tóvében, erdók árnyéká- ban, sót az ásó nyomában is ildító, pezsgó, szikrázó savanyúvízforrás fakad. Szárhegytól egy órajárásnyira a gyergyói sikság keleti szélén, a gyergyói havasok tóvében fekszik Ditró. Téres piacza, díszes úzletei, a piaczot szegélyzó csinos magánházak, kózépületek, a piacz élénksége egész városias színt adnak a falunak. A piacz legszebb épúlete az iskola. A lakosok fó foglalkozása a fakereskedés. Soknak ad kenyeret a borvízzel való házalás is.