Seite - 335 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

335 szent-keresztbányai vashámor is újabb idóben korlátolt mértékben kénytelcn dolgozni. Egy nchány szeszgyár s Bethlenfalván egy újabb berendezésú tégla- és cserépgyár képviselik ez idô szerint a gyáripart. A bányaipar fó kép- viselóje a parajdi sdbánya, melyról 1405-böl van a legrégibb tôrténelmi adat; ma száz munkást foglalkoztat. Evi termelésc 40 — 45 ezcr métermázsányi kósd, mely az erdélyi sdbányák termékei közt a legjobb minóségú; a bánya jôvcdelmezôsége (600.000 korona) a maros-újvárié után követkczik. A parajdi sóhegyek. Udvarhelymegye a sdn kivül igen gazdag barna vaskdben és barna- szénben. A vaskô vonala a Hargita alján fekvö Oláhfalu kôzelében, Lôvéte határán kezdódik s a Kéruj fürdónél áthúzddva, a Rika-crdd déli oldalán, Vargyas, Füle, Magyar-Hermány, Kis-Baczon, Száldobos és Felsó-Rákos határán mutatkozik, de ez idó szerint csak a lôvétei telepet aknázzák, mely közel van a szent-keresztbányai hámorhoz. A barnaszén Alsd-Sdfalván, Etéden, Medóséren, Bethlen- és Máréfalván, a Nagy-Kükülld és Homordd völgye közt Derzs és Petek, s a Rikán belúl Vargyas és Füle határán mutatkozik ; a szom- szédos Háromszékmegye terúletén, a köpeczi tclepen több évvel ez elött nyitottak is barnaszén-bányát, melyet állanddan aknáznak. Nevezetesebb ásványok még itt: a pyrit, pyrolusit Vargyason, hämatit Magyar-Hermány és Kis-Baczon