Seite - 338 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

338 hirtclen kanyarulat utân elônkbe tàrul Székely- Udvarhely. Fekvése szép és kies. Kôrôskôrûl az erdôs és sziklâs hegyek mintegy ôsszeszoritjâk a Nagy- Kokûllônek itt még szûk vôlgyét s a kopâr Kuvarhegy mintegy elfôdni lâtszik a vârost, melytôl délre a mogorva képu sziklâs Budvâr hegye emelkedik, a melynek tetejét a hagyomâny szerint a rabonbànok lakâsâul szolgâlt régi vâr koszoruzta ; éjszaki irànyban a mercdek Szarkakô âll ôrt a vâros fôlôtt, magasra emelvén sziklafejét. A vasuti âllomâstôl az ùj megyei kôrhâz mellett a Bethlen-ùtczân a fôtérre jutunk, a melyen tul az elôbbi ûtczânak mintegy folytatâsâûl a Kossuth - ûtcza szeli ketté a vârost. E két utczân luktet az egyre csinosodô vâroska forgalmi élete. A Kossuth-utcza aszfalt-jârdâival, szép emeletes hâzaival bârmely nagyobb vidéki vârosnak is disze lehctne. A Piacztéren van a vâros egyik legszebb épûlete, az uj mcgyehâz, mely 1895-ben készûlt cl. A fôtér délkeleti oldalânak magaslatân emelkedik a rômai katholikus plebânia-templom, mely 1788-ban épûlt. A templom elôtti térrôl gyônyôru kilâtâs nyilik nemcsak a vârosra, hanem a kôrnyezô kôzsé- gekre is. Ha e magaslatrôl a fôdôtt lépcsôn lejôvûnk, a rômai katholikus leânynevelô intézet és a rômai katholikus fôgymnasium igazân diszes épûletei vonjâk magukra a figyelmûnket. A fôtér kôzepén âll az 1781-ben épûlt reformâtus templom. A régi reformâtus templom, a mostani rômai katholikus helyén âllott, s a régi fôljegyzésck szerint az egykor Erdélybcn uralkodott vallâsi tUrelmesség szép példâjâul a reformâtusok a katholikusokkal kôzôsen és fôlvâltva hasznâltâk. A templommal âtellenben van a reformâtus fôgymna- sium két emeletes szép épûlete, mely mostani alakjât 1886-ban tôrtcnt iijraépitésekor nyerte. Udvarân âll mâsodik alapitôjânak, Kiss Gergelynek a szobra. A fôtéren a régi vâroshâza, a timâr-, csizmàdia-, fazekas- és szûcs- ipartârsulatok épûletei kôzôtt van a „Székely Milleniumi Emlékoszlopu. A fô tér alsô végén van a Ferenczrendiek zârdâja és két tornyu temploma. E zârda régi épûlete Jânos Zsigmond ideje elôtt az iigy nevezett „Székely tâmad" vâra helyén âllott, melyet Jânos Zsigmond az ellene fôllâzadt székelyek ellen 1561-ben épittetett. E „Csonka vâr"-nak nevezett erôsség a Râkôczy-féle hâboriik idején dôlt romba. A vâr négy szegletén négy bâstya és kôzepén két nagyobb épûlet falai âllottak, melyeket akkor romboltak le teljesen, mikor az âllami fôreâliskola épûletét emelték a vârromok kôvének fôlhasznâlâsâval. Ez alkalommal a lerombolt épûletnél régibb idôbôl szârmazô épûlet alapfalaira bukkantak, sôt az itt és a barompiaezon talâlt bélyeges rômai téglâk és csôvek azt lâtszanak bizonyitani, hogy e helyen mâr a rômaiaknak is âllott erôdit-