Seite - 340 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

340 söhajtunk föl. ônkénytelen visszaemlékezûnk itt a régi hâborûs idôkre, mikor a tatâr - hordâk elôl e denevértanyâba menekûlt a kôrnyékbeli nép s itt rejtôzôtt sinylôdve hdnapokon ât. A bejârd elzârâsâra rakott kofal maradvânya tanûskodik az ide menekûltek védekezése mddjàrdl. Ha majd ez is elpusztul, megmaradnak a rnondâk, melyek a barlanghoz fûzôdnek. Im, itt a barlang nyilàsâval àtellenben âll magâban egy karcsû szikla-torony : Csala-tornya a neve. Mikor a barlangba szorûlt népnek az élelmiszere elfogyott s éhhalâl fenyegette, egy Csala nevû vitéz vâllalkozott, hogy fölmegy a szikla-toronyra és onnét szétnéz, vajon ott dlâlkodnak-e még a tatârok. Fölment Csala vitéz a torony tetejére, széttekintett és sehol nem lâtvân tatârt, nagy ôrômében a barlang felé fordült, hogy jelentse az övendetes hirt. De a hirtelen fordùlàs vesztét okozta: leszédûlt a torony tetejérôl s nyomban meghalt. A tizenkét termû barlangon kivul még több kisebb barlang van e hegyek oldalàban, nevezetesen : a Lô-csûr meg a K'ô-csûr; mindmegannyi menedékhelyek a tatâr- jàrâs idején. Ma egyre sûrubben làtogatjâk e helyeket a nyâri ütazdk. Igen érdekes kirândûlâst tehetünk Homordd-Almâstdl éjszaki irânyban a Kis-Homordd vôlgyén fôlfelé, Szent-Keresztbânyâra is. Utközben âtmegyûnk Lovéte kôzségen. Itt van a megyében a sdtelepulés legéjszakibb hatâra. Lôvétén felul a völgy mindinkàbb összeszükül s bemélyed azon trachit tufâbdl âlld fensik lejtôjébe, mely délnyugatra a Hargita gerinczét övezi. Lovététôl nem messze van a ,, Rôka-vdros" -nak nevezett kis bânyatelep. Itt bânyâszszâk kezdetleges mddon azokat a vaskôveket, melyekbôl Szent- Keresztbânyân a vasat olvasztjäk. E telepen tul az ùt a sûrû fenyvesek között egyre jobban emelkedik. A völgy fenekén folyd patak sziklamedrének lépcsôin kisebb-nagyobb zuhatagokat alkotva rohan alâ. Csakhamar a Kis-Homordd vôlgyének torkolatâba érilnk. Itt, e festôi helyen van a Dobogô nevû fûrdô- telep, a mely Ugron Gàbor orszâggyulési képviseld tulajdona. A forràsok kozûl egy épen a patak medrébôl tör eld, a mâsik a patak jobb partjân buzog fol. Azt ivâsra, emezt pedig fûrdésre hasznéljâk. A Dobogdtdl egy negyed drânyi ùtat téve, a völgytorokbdl egy fensik karéjâra jutunk. A fenyves megritkiil, a fensikot szàntdfôldek és kaszâldk tarkitjâk. Hàttérben a Hargita kôzépsô fôtdmege emelkedik, lâbânâl pedig Szentegyhâzas- és Kâpolnâs-Olâhfalu fekszik közel egymâshoz. A fensik karéjân lezuhogd patak mellett vannak a szent-keresztbânyai vashâmorok épuletei, odâbb az olvasztd muhelyek és a nagyobbrészt munkâs-lakâsokbdl âlld Szent- Keresztbdnya kôzség, hol a „Lobogd" fürdd is figyelmet érdemel. Ez méltd