Seite - 342 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

342 jelét adták s adják élelmességüknek, sót furfangosságuknak, a miról szánios adorna kereng a Székelyfóldón. Külónben szorgalmas és jómódú emberek. Szentegyházas-Oláhfalutól keletrc a Tolvajos hágón, a Gyepú patak fejénél letérVfe a Csíkmegyc felé vivó országútról, a patak torkolatánál érde- mes megtekinteni az ocker- és az opáltelepet. Alább mintegy háromnegyed órányira, a Vargyas vólgyében, a Sólyomkó nevú festói sziklacsoport alatt fekszik a szénsavas vízú Kiruly fürd'ó. Oláhfalutól délnyugat felé a Kis- Homoródnak egy oldalvOlgyében van az egyszerú, de igen kies fekvésú hotnoródi fürdb, melynek épúleteit szép fenyves erdóség kórnyezi. A sziklás talajból bó vízú szénsavas források tórnek eló. A csinos villák, a czélszerúen berendezett fürdóépúletek s jó vendégló évról-évre mind tóbb üdúló és nyaraló vendéget vonzanak e kedves helyre. Szerencsés fekvésénél, fenyúillattal teljes balzsamos levegójénét és kitúnó vasas savanyúvizcinél fogva hazánk egyik jelesebb fürdóje lehetne, lia a tulajdonos kózség elegendó tókét fektcthetne belé. Külonósen vérszegény gyermekeknek és nóknek hasznos. A homoródi volgyból az út nyugat felé halad fol a fensík azon részére, a mely vízválasztója a Nagy-Kükülló forrás-patakának. Ezt a fensíkot Lázirsk nevezik és innen délnyugatra a Székely-Udvarhely fólott emelkedó 88o méter magas Szarkakó nevú hegygyel végzódik. A fensíkról az út a Fenyéd patak vólgyében fekvó Máréfalvára ereszkedik s azon alúl Fenyéd kózségnél a Nagy-Kükülló vólgyébe lép át, hol délnyugatra fordúlva, Bethlenfalván át Udvarhely városába ér. Ha Udvarhelyról éjszaki irányban Szombatfalva felé indúlunk ki, csak- hamar eléijük Szejke fürd'ót, melyet tulajdonosa, a „Székelyfóld leírása" czímú nagy múnek érdemes szerzóje, báró Orbán Balázs alapított. A fürdó szom- szédságában, fiatal képzódésú tózegtelep kózelében gyónge szénsavas és bitumenes szagú víz tór eló. Ez a Szejke, az udvarhelyiek kedvelt ivó vize. A patak mentén tovább haladva, a vízválasztóúl szolgáló Baknyatet'óre érünk. Atellenben elóbb nyugati, majd pedig délnyugati irányban húzódik a Fehér- Nyikó patak vólgye, alsó részében megrakva népes és csinos kózségekkel. A Nyikó vidék népe a legformásabb a megyében. Szálas férfiakat, szép arczú nóket látunk itt, kik leghívebben megórizték az egyszerú, de izléses székely viseletet. A Nyikó vólgye egyike a székely népdalokban és mesékbcn leg- termékenyebb vidékeknek. Nem vadregényes, de igazán kies tájék, melyre igen ráillenek a róla szárnyra kelt népdal kóvetkezó sorai: Szép a Nyikó, szép vidéke, ; Szebb itt még a füzfaág is, Jámbor székely szabad széke. '( Mint másutt a gyongyvirág is.