Seite - 345 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

345 Barót patak vólgyében fekvó Bibarcz/alvát, melynek nevezetessége a „ Baross- forrás"-nak nevezett, rendkivúl nagy szabad szénsavtartalmú vasas savanyúvíz. Bibarczfalvától éjszakkeleti irányban Kis-Baczon, majd Magyar-Hermány falut, a megye e részének legszélsó kózségét találjuk, mely fólótt büszkén emeli fejét a Hargitának 1539 méter magasságú Kukuk-hegy nevú csúcsa. Háromszékmegye. Csikmegyétól délre, az erdélyi medencze délkeleti sarkában 3556.29 négyzetkilométernyi tcrületen fekszik Háromszékmegye. Délnyugati részének kivételével minden oldalról magas, erdós hegyek óvedzik. Nyugati részén éjszakról dél felé a Hargitának hermányi vagy másként baróti hegységnót is nevezett legdélibb ága húzódik végig. E hegységgel egykózúen, de kevésbbé mélyen nyomúl be a megyébe az Olt folyó balpartján húzódó magasabb és zordonabb bodoki hegység, melynek legmagasabb csúcsa a Bodoki havas (1195 méter). Ettól keletre a csíki határhegycsoport végsó ágai nyúlnak át a megye éjszaki részébe. E hegycsoport legmagasabb tetói az egymás szom- szédságában emelkedó Nagy-Sándor (1640 méter) és Nemere (1628 méter) nevú csúcsok. E hegységet az ojtozi szoros választja el a keleti határszél mentén vonúló bereczki hegységt&\, mely, mint megszakítás nélküli nagy tómegü hegy- láncz, éjszakról délre húzódik. E határlánczolatnak legmagasabb csúcsa a Lakócza (l775 méter); legdélibb kiszógellése a Csilyátios (1605 méter), melynél az egész keleti határhegység merész szógben megtórve, nyugatra fordúl s a Baszka patakát átszókve, a bodzai szorosig húzódik. A bodzai havasoknak csak éjszakkeleti végsó ágai esnek Háromszék terúletére, bezárva délról a megye kózepét alkotó terjedelmes lapályt. E magas fekvésú (éjszakon 600, délen 530—550 méter) lapályt az Olt és a Feketeügy folyók egybe- olvadó kettós vólgye alkotja. E három oldalán zárt, magas fekvésú lapályról aránylag minden irányban kónnyú a kózlekedés azon számos vólgyon át, melyek részint a szomszédos megyékból nyúlnak Háromszék fóldjére, részint pedig innen húzódnak kifelé. Az ojtozi és bodzai szorosok a Romániába való átjárást teszik aránylag kónnyúvé. A megye legnagyobb folyója az Olt, mely Csíkból a tusnádi szoroson át hatol be ide, s a megyének csak nyugati részét mossa úgy, hogy Al-Dobolyon alúl déli irányát megváltoztatva, elóbb nyugatnak, majd éjszaknak fordúl s aztán mindenütt a megye határán haladva, korúlfolyja a baróti hegységet. M. 44