Seite - 346 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

346 Az Oltnak csak mellékvize, de azért Háromszéknek mégis fó folyója a Feketeügy, mely a Nagy-Sándor hegytól egy kissé délre ered s délnyugati irányban Háromszék kôzepén végig kanyarogva, a szomszédos Brassómegye határához közel, Kökös kôzségén alól ömlik az Oltba. Minthogy e tájon az ország határa nem esik össze a Kárpátok vízválasztójával, a megyéhez tartozik felsó folyásában még egynehány olyan folyó is, mely a bereczki hegység kôzepén, a vízválasztón túl fakad s többnyire regényes fekvésú, gyönyöru kereszt-völgyekben, az általuk alkotott szorosokon át hagyják el az országot. Ezek között nagyobbak: az 1505 méter magas Musát hegy tóvében fakadó Ojtoz vize, továbbá a Baszka és a Bodza. A háromszéki lapály alluviumi és diluviumi leülepedésekból áll. Azon hatalmas hegyláncz magva pedig, mely korúlveszi, legnagyobb részt felsó krétakori kárpáti homokkô. A lapályra leereszkedó szelídebb hajlású elóhegyek és dombok kárpáti homokkóból, konglomerátból és agyagból állanak. Helyen- ként trachyt, trachyt-tuffok, menilit és különösen az Olt jobb partján levó hegyekben a pontusi rétegek is elófordúlnak. Ásványokban a megye nem gazdag. Van ugyan terúletén barnaszén, gipsz, kén, timsó, vas, sót petroleum is, de csupán a barnaszenet bányászszák Köpeczen. Gazdag ásványvizekben ; ezek között ismeretesebbek : az elópataki, bodoki, kovásznai és polyáni ásvány- vizek. Még gazdagabb a novényvilága. A bereczki hegység alacsonyabb részeit rengeteg tölgy-, bükk- és nyirfaerdók borítják. A magasabb helyeken pompás fenyúerdók díszlenek, sót a lúczfenyü az alacsonyabb elóhegyekre is leeresz- kedik úgy, hogy a bükkerdók sok helyen fölötte zöldelnek. A megye 647.762 kataszteri hold termófoldjéból 422.078 hold erdóség, az összes terúlethez viszonyítva 61.27 o/,, s így a magyar birodalomban erdóségének viszonylagos nagyságát tekintve, Modrus-Fiumemegye után mindjárt az elsó helyen áll, sót az absolut terjedelmet véve is, a hetediken. Jellemzó nôvénye a rétyi nyírség tavaiban a nymphéa alba. A rónaságon és a lankás domboldalokon gazdagon terem a gabonafélék minden fajtája, sót Szemerja körül elég jó dohány is. Állatvilága általában megegyczik Erdély többi részeiével. Foldmíveléssel foglalkozó lakosságú vármegye levén, állattenyésztése, különösen a minóséget tekintve, különb, mint a legtöbb erdélyrészi megyéé. A szarvasmarhafajtái közül az erdélyi magyar fajta a legelterjedtebb ; a piros-tarka hegyi fajta csak mostanában kezd elterjedni a nagyobb gazdaságok révén. Bereczk és Kovászna havasain a juhtenyésztés is eléggé nagy. A lótenyésztés fó tényezôje a sepsi- szent-györgyi állami méntelep. A háromszéki lovakat nemcsak a katonaság