Seite - 347 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

347 részére vásárolják szívesen, hanem a romániai birtokosok és lókereskedók, sót pár év óta az alföldi és mezóségi lótenyésztók is látogatják a megye lóvásárait. Minthogy Háromszék nagy része meglehetósen egyforma mély és tágas medencze, melyet 500—IOOO méterrel magasabb hegylánczok környeznek: sajátos idójárása van, azaz külön depressziók fejlódnek ki fölötte, mint a bajor fensíkon, vagy az adriai és genuai öbölben. Háromszék idójárására nagy hatással van az oroszországi máximum is, mely a hidegebb éjszakkeleti szeleket okozza, elsó sorban pedig magát, a hírhedt Nemere szelet is. Ha késó ószszel, kora tavaszszal, vagy téli idóben a déleurópai depresszió elvonúlóban van és Háromszéktól nem éjszaknyugatra, hanem rajta keresztúl, *" vagy délre a Balkán félszigeten át vonúl el: a kovásznai hegység gerincze föl a Nemere hegy csúcsáig széltól szakgatott ködbe burkolódzik s a légsulyméró gyorsan esni kezd. Késóbb a déli égtájon depresszió-felhók (cirrus) fátyola emelkedik föl s velök egyidöben a Nemere hegy felól éjszakkeleti szél kezd fújni, a mely azonban még nem hideg. Az égboltozat csakhamar teljesen beborúl és havazni kezd. A depresszió magva ekkor Háromszéktól délre van. A szél egyrc szilajabb s a levegó egyre hidegebb. A felhózet csak úgy ontja a kovér hópelyheket. Majd emelkedni kezd a légnyomás, a felhózet megritkúl s a hópelyhek apró hószemcsékké változnak. A Nemere ekkor kezd igazán fújni. A megfagyott havat fölkapja s útjában lecsapja a kertek vagy házak mellé úgy, hogy a folhalmozódott hórétegek a kerítések tetejével egy színvonalba kerúlnek. Ilyenkor nemesak a kocsi, hanem a vasúti kozlekedés is fönnakad. Késóbb a havazás szúnni kezd, csak a földröl fölragadott hó kavarog a levegóben, — poroz, mint a székely mondja. Az égboltozat kiderül és a szél fúvása csön- desedik, de metszö hidege növekszik. A Nemere szele napokig, sót gyakran egy hétnél is hosszabb ideig tart. A Nemere szele hatással volt a háromszéki kozségek elhelyezkedésére és az építkezésre is. A hegy alatti falvak rendszerint olyan oldalvölgyekben és völgyöblökben húzódnak meg, melyek lehetóleg védve vannak a széltól. A lapály falvaiban, melyek a Nemere fúvásának ki vannak téve, a házakat éjszakkeletre nézó háttal szokták építeni, hogy arra, a merról a Nemere fúj, se ajtó, se ablak ne legyen. A megye lakosságának fó foglalkozása a mezógazdaság, de sokan foglal- koznak faiparral és egyéb kézmívességgel is. Az „Elsó erdélyi faipar-társúlat" gyulafalvi nagy fúrésztelepein és gróf Mikes Ármin gelenczei telepén kivúl közel 100 kisebb-nagyobb fúrészmalom igyek'szik földolgozni az erdóségek u*