Seite - 350 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2
Bild der Seite - 350 -
Text der Seite - 350 -
350
Igazi värossä csak az alkotmäny visszaällitäsa (1867) utän lett. Nepessege
megketszerezödött, ertelmisegi osztälya megnövekedett, ipara es kereskedelme
szepen föllendült. Epületei közül nevezetesebbek a reformätusok ödon temploma,
mely a csücsives ablakokröl es a szentelyben meg epen megmaradt csücsives
hälöboltozatröl itelve, a XIV. vagy XV. szäzadböl valö. A väros többi epületei
üjabbak s majdnem kivetel nelkill a tägas föter körül csoportosültak. E fö
teret az 1848/49-ki harczokban elesett honvedek emlekezetere egy hatalmas
gränitkö-piramis disziti. A föter ejszaki oldalän egy terraszszerüen emelkedö,
kettös fasorüsetaüt mögött emelkedik a megye szekhäza, mely 1832-ben epült.
Mindjärt mellette a „Ferencz Jözsef közkörhäz" van. Egykisse lentebb az
ärvahäz csinos emeletes epülete ötlik szemünkbe. A szemközti soron emelkedik
a fö jöltevöjeröl, gröf Mikö Imreröl Mikö-kollegiumnak nevezett reformätus
fögymnasium ketemeletes diszes epülete. Ez epületben van elhelyezve a Cserey
Jänosnetöl alapitott Szekely Nemzeti Müzeum is. Egyike a legkivälöbb epüle-
teknek a közelebbi evekben emelt dohänygyär es berhäza, toväbbä a väroshäza
s a föter keleti oldalän emelkedö bazärepület. A väros egyik figyelemremeltö
nevezetessege „Az elsö szekely szövögyär reszvenytärsasäg" szövögyära, mely
nemcsak a legüjabb rendszerü szövögepekkel van fölszerelve, hanem egyiittal a
megye területen tanmühelyül is szolgäl. Gyärtmänyai reszben eredeti szekely
es csängö czikkekböl ällanak; tartössäguk es csinossäguk miatt külföldön is
keresettek. A väros forgalma, különösen a csiki vasüt megnyilta öta, foly-
tonosan emelkedöben van. Tärsadalmi elete elenk. Nemcsak a megye köz-
igazgatäsänak, hanem szämos ällami hivatalnak is szekhelye. Több jötekony es
közmüvelödesi egyesülete is van.
Közeleben, a väros tulajdonäban levö bükkerdöseg közepen van a „Sügäs"
nevü fürdötelep, melyben negy vas- es szensav tartalmü savanyüvizforräs
buzog. Legnagyobb nevezetessege a gßzl'd. Ez egy termeszetes szensavat
fejlesztö üreg. Az üreg föle emelt epületben az üregböl fölfelö äramlö szen-
dioxidot a hüleses, söt a benült betegek is nagy sikerrel hasznäljäk.
A mint a Csiki-ütczän ät Sepsi-Szent-Györgyöt elhagyjuk, mindjärt
szemünkbe ötlik bal felöl Arkos, azutän pedig Kfirispatak, a Kälnoky csaläd
ösfeszke. Köris-pataktöl ejszakkeletre van Kdlnok s föntebb a regenyes fekvesü
Zaldn, melynek temploma, mint szepen faragott oszlopos es csücsives kapüjäröl
következtethetni. meg a XIV. vagy XV. szazadban epült. Az Olt balpartjän
jobbra, a bodoki havasok keresztvölgyeben haladva, Bodokot erjük, hol a
Mikö csaläd ödon kastelya van. Nevezetessege a közsegnek a bodoki Matild-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Band 23/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország VI
- Band
- 23/2
- Autor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.97 x 21.95 cm
- Seiten
- 344
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch