Seite - 350 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

350 Igazi värossä csak az alkotmäny visszaällitäsa (1867) utän lett. Nepessege megketszerezödött, ertelmisegi osztälya megnövekedett, ipara es kereskedelme szepen föllendült. Epületei közül nevezetesebbek a reformätusok ödon temploma, mely a csücsives ablakokröl es a szentelyben meg epen megmaradt csücsives hälöboltozatröl itelve, a XIV. vagy XV. szäzadböl valö. A väros többi epületei üjabbak s majdnem kivetel nelkill a tägas föter körül csoportosültak. E fö teret az 1848/49-ki harczokban elesett honvedek emlekezetere egy hatalmas gränitkö-piramis disziti. A föter ejszaki oldalän egy terraszszerüen emelkedö, kettös fasorüsetaüt mögött emelkedik a megye szekhäza, mely 1832-ben epült. Mindjärt mellette a „Ferencz Jözsef közkörhäz" van. Egykisse lentebb az ärvahäz csinos emeletes epülete ötlik szemünkbe. A szemközti soron emelkedik a fö jöltevöjeröl, gröf Mikö Imreröl Mikö-kollegiumnak nevezett reformätus fögymnasium ketemeletes diszes epülete. Ez epületben van elhelyezve a Cserey Jänosnetöl alapitott Szekely Nemzeti Müzeum is. Egyike a legkivälöbb epüle- teknek a közelebbi evekben emelt dohänygyär es berhäza, toväbbä a väroshäza s a föter keleti oldalän emelkedö bazärepület. A väros egyik figyelemremeltö nevezetessege „Az elsö szekely szövögyär reszvenytärsasäg" szövögyära, mely nemcsak a legüjabb rendszerü szövögepekkel van fölszerelve, hanem egyiittal a megye területen tanmühelyül is szolgäl. Gyärtmänyai reszben eredeti szekely es csängö czikkekböl ällanak; tartössäguk es csinossäguk miatt külföldön is keresettek. A väros forgalma, különösen a csiki vasüt megnyilta öta, foly- tonosan emelkedöben van. Tärsadalmi elete elenk. Nemcsak a megye köz- igazgatäsänak, hanem szämos ällami hivatalnak is szekhelye. Több jötekony es közmüvelödesi egyesülete is van. Közeleben, a väros tulajdonäban levö bükkerdöseg közepen van a „Sügäs" nevü fürdötelep, melyben negy vas- es szensav tartalmü savanyüvizforräs buzog. Legnagyobb nevezetessege a gßzl'd. Ez egy termeszetes szensavat fejlesztö üreg. Az üreg föle emelt epületben az üregböl fölfelö äramlö szen- dioxidot a hüleses, söt a benült betegek is nagy sikerrel hasznäljäk. A mint a Csiki-ütczän ät Sepsi-Szent-Györgyöt elhagyjuk, mindjärt szemünkbe ötlik bal felöl Arkos, azutän pedig Kfirispatak, a Kälnoky csaläd ösfeszke. Köris-pataktöl ejszakkeletre van Kdlnok s föntebb a regenyes fekvesü Zaldn, melynek temploma, mint szepen faragott oszlopos es csücsives kapüjäröl következtethetni. meg a XIV. vagy XV. szazadban epült. Az Olt balpartjän jobbra, a bodoki havasok keresztvölgyeben haladva, Bodokot erjük, hol a Mikö csaläd ödon kastelya van. Nevezetessege a közsegnek a bodoki Matild-