Seite - 352 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

352 forrás, melyet kristálytiszta, kellemesen csipós ízú savanyúvíze újabb idóben messze fóldón ismeretessé tett. A savanyúvíz-kúttól fél kilométernyire van a fardó. Majd távolabb, egy patak partján a szemvíznok nevezett kénes forrás, melyet a szembajosok gyógfító vízúl szoktak használni. Bodok fólótt emelkedik az 1195 méter magas Bodoki havas, melynek egy, az Olt vólgye felé hajló délnyugati kiszógellésén láthatók Kincsás várának ismeretlen korból származó maradványai. Bodokon túl egy kis félórányira Oltszem kózsége túnik fol, melynek éjszaki végén az Olt partjának emelkedésén áll a Mikó családnak renaissance stilban épült kastélya. E kastélyt 182 7-ben gróf Mikó Miklós építtette a falu fólótt emelkedó Vártetó hegyen volt Herecz vagy Mikóvár romjaiból. Oltszemen felúl átmenve az Olt hídján, Málnás kózségbe érünk. A kózségtól egy negyedórányira van a kies fekvésú málnási fürd'ó, melynek vizei kózül a széndioxidban és kénhidrogénben gazdag Herkules-forrás emlí- tendó meg elószór. Ettól pár száz lépésnyire, a jól gondozott sétatér alsó végén van a vasas fardó és annak épúletében egy láp-fardó is, melyhez az anyagot a fardó terúletén található igen jó vasas lápfóld szolgáltatja. Itt is van g'ózl'ó barlang, sót szem- és fülg'ózl'ó is, a melyekben az üregból kiomló szén- dioxidot csóveken vezetik a beteg szeméhez és faléhez. Külónben nagy mennyiségú széndioxid gáz ómlik ki a fardó kórnyékén minden gódórból, sót néhol az Olt fenekéból fóltórve, még a folyó vizét is sustorgásba hozza. A fardó fólótt emelkedó dombon fúrásokat eszkózóltek s a fúrt mélyedésból kiómló széndioxidot egy szénsavsürító-gyár igyekszik értékesíteni. Málnáson felúl az Olt vólgye valóságos szorossá szúkúl, melynek egy kiszélesedó magaslatán emelkedik Mikó- Ujfalu, hol az út szélén pompás vasas savanyúvízforrás buzog fol. A folytonosan emelkedó úton tovább halad va, az Olt vólgyének és egy keresztvólgynek ósszetalálkozásánál Bükszádva. érünk, melynek tóbb mint száz éves üveggyára a múlt évben szúnt meg. Bükszádnál elhagyjuk az Olt vólgyét s éjszakkeleti irányba térve, a Zsombor vagy Büdós patak vólgyén tólgyerdók kózótt emelkedó hegyi úton a Büdóshegy felé megyünk. A Zsombor patakot egy 900 méter magas hegy- nyereg választja el a Bálványos pataktól. E hegynyereg tetején és két oldalában fakadnak fol a büdósi vagy bálványosi fürdótelepnek rendkivúl gazdag ásványvízforrásai. Van itt egyszerú savanyúvíz, vasas savanyúvíz, timsós víz, sós víz és szabad szénsavat tartalmazó viz. E források kózúl egyikból-másikból oly eróvel tódúl ki a széndioxid, hogy ha az ember a forrás folé hajol, rógtón elkábúl. A hegynyereg teteje egy kis fensík, melyet a nép a rajta fakadó