Seite - 354 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

354 akként emelkedik a gázréteg is. Kôzepén már szívünk tájáig, két harmadán tul pedig ajkainkig ér. Itt csak lélekzetünket visszafojtva idózhetünk, mert elég lenne egyetlen lélekzetvétel, hogy rögtön halált okozzon. A barlang hátúlsó részében lccsepcgó kéntartalmú vizet cserépedényekben fogják föl és szemvizúl használják. Tudományos vizsgálatok kiderítették, hogy a barlangot megtöltö gázkeverék 9 5 . 4 9 % széndioxidból, 0.56% kénhidrogénból, 0.0io% oxigénból és 3.64% nitrogénból áll. A barlangból Ilosvay Lajos tanár meg- határozása szerint évenként 734-8oo kôbméter széndioxid és 2850 kôbméter kénhidrogén ömlik ki. E barlang a nápolyi Kutyabarlangot gázainak össze- tételével is felúlmúlja, mert 24—34 százalékkal van benne több széndioxid, mint a Kutyabarlangban. A Bildös hegyben van még két más hasonló barlang is ; nevezetesen a hegy éjszaki oldalában a Gyilkos nevú barlang, mely ugyan sokkal kisebb sziklaüreg, mint az elôbbi, de kigôzôlgése néha oly erós, hogy a fölötte elrepûlô madarak a folszálló gáztól leszédúlve húllanak alá. Közel van ehhez a harmadik barlang is, a Timsós, melynek oldalait timsó-jegeczek borítják s a melyben szintén nem lehet veszedelem nélkül lélekzetet venni. A Büdös furdó-telep a legújabb idôig a legkezdetlegesebb berendezésú hely volt. Nem régiben tulajdonosa, báró Apor Gábor, a Sósmezó fölött, a Bildös hegy egy kiszôgellésén a kényesebb kivánalmakat is kielégító szállót építtetett. A telepet a hegynyeregról lefelé kanyargó úton elhagyva, egy félóra múlva leérílnk a Bálványos patak vôlgyébe. Itt a szúk völgy kezdeténél, az úttól balra van a Büdös barlang széndioxidját foldolgozó szénsavsúrító-gyár. Az utódnak, báró Apor Gábornak, e derék ipari vállalata fölött sziklacsúcson emelkedik az ösök sasfészke, a romokban heveró Bálványos vár, melyben a hagyomány szerint legtovább füstölögtek a magyar ós vallás áldozati oltárai. A kanyargó Bálványos ¡patak mentén futó lejtós úton gyorsan haladunk lefelé s a Torja vize vôlgyével találkozva, mintegy 14 kilométernyi út után Ais ó- és Fels'ó-Volál, majd pedig Karatna, Fels'ó- és Al-Torja kôzségébe érünk, melyekben a kisebb-nagyobb birtokosoknak csínos udvarházai vannak. Torját elhagyva, a Torja vize mentén a Feketeügy vôlgyének fó helyére, Kézdi- Vásárhelyrz. érkezünk. Azon a lapályon, a hol most Kézdi-Vásárhely fekszik, a rómaiak idejében egy Praetoria Augusta nevú római katonai telep volt. Hogy ennek helyén mikor keletkezett Kézdi-Vásárhely, nem tudjuk. A legrégibb okírat, melyben elöször említés van róla, 1407-böl való. A régi okíratokból, melyek leggyakrabban Thorya wasara-nak nevezik, az is kitúnik, hogy eredetileg nem volt egyéb, mint vásárhely, melyet Torja kôzség saját