Seite - 356 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

356 szászokkal. Nagy csorbúlás érte Kézdi -Vásárhely városi és polgári szabadságát 1763-ban, mikor a székely határórség folállításával polgárai székely határ- drókké lettek s a város fólótti hatalom átment a katonai parancsnokság kezeibe. De ez iddszaknak is volt egy igen figyelemre méltd alkotása abban a katona- iskolai éptiletben, a mely itt bárd Purczel ezredes kezdeményezésére I. Ferencz király és Karolina királyné 1817-ki látogatásának emlékezetére 1822-ben nagy részt kózadakozásból épúlt. 1834-ben leégett a város. Leégett ekkor a reformátusoknak piaczon álld bástyás temploma is. E túzvész után a katonai parancsnokság mindent elkóvetett, hogy a város szakítson a régi építkezés rendszerével. A sajátságos birtokviszonyok miatt azonban csak annyit tudott elérni, hogy a város éjszaknyugati felén hoszszában Új-út névvel útczát nyit- hatott s oda építette a maga csínosabb épúleteit, melyekben ma a királyi tórvényszék és az állami polgáriskola van. Fólépúlt a fó téren a református templom is. Majd egymásután kezdettek épúlni az emeletes házak, melyek Kézdi-Vásárhelyt városiasabb színezetúvé tették. Kézdi-Vásárhelylyel óssze van építve s vele kózigazgatásilag is egyesítve Kanta, mely 1848 elótt nemcsak külón kozség volt, hanem más megyéhez is — a hajdani Felsó-Fehérmegyéhez — tartozott. Kantának legnagyobb neveze- tessége minorita-kolostora s ezzel kapcsolatos rdmai katholikus fógymnasiuma. E kolostor nehány háromszéki fóember bókezúségéból a XVII. század utolsd tizedében létesúlt. A kolostorral egyidejüleg s vele kapcsolatosan egy gym- nasium is keletkezett, mely 1848 után elégséges anyagi alap hiányában meg- szúnt ugyan, de 1868-ban újra megnyílt. Kézdi-Vásárhely lakosainak száma az 1890-ki népszámlálás szerint 4700 lélek. Tíz évvel elóbb 5200 volt. E fogyás az 1883-ki román vám- háborúnak tulajdonithatd. Kézdi-Vásárhely iparosai e vámháborút megelózóleg nagyobbrészt Románia számára dolgoztak. Csak csizmát évenként egy millid párnál tobbet vittek ki oda. A vámháború kóvetkeztében kereset nélkül maradt iparosok tómegesen vándoroltak ki Romániába s ott nyitottak múhelyeket. Legutdbb a helyzet tetemesen megjavúlt. Kézdi-Vásárhely polgárai óssze- szedték magukat s élénk úzleti szellcmók új piaczokat szerzett iparuk és keres- kedelmók számára; meg is szaporodtak, s most számuk 5047-re rúg. A városban van elhelyezve egy honvédzászldalj s a megyének egyetlen kir. torvényszéke. Van addhivatala, erdógondnoksága, csendórszárnyparancs- noksága, szolgabírói hivatala, kir. kózjegyzósége, tobb rendbeli iskolája, árva- leányneveló-intézete, oreg és munkára képtelen nók számára menedékháza,