Seite - 364 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

364 érünk s a Tatár-havas hágóra fölkapaszkodva, a régi Bodzdn, vagyis a tatár- havasi hágón át már Románia terúletére lépünk. Ez irányban is rendkivúl gazdag a havasi táj természeti szépségekben. Bodzafordúlótól nyugat felé jó országút visz a Tatrang vôlgyére nézó Nyén kôzségbe, a német lovagoktól alapított egykori Crvcebvrg-ba (Kreuzburg), melytól balra, közel a Tatranghoz, a Béldiek ósi fészke, Bodola kôzség fekszik a Béldiek régi kastélyával. Nyéntôl jobbra, a Bodza-hegység elóhegyeinek völgyeiben több csinos kôzség sorakozik egymás mellé föl egészen Egerpatakig. Eger-patakról érdemes átrándúlni a szomszédos Rétyxz, hogy megtekintsük a megye egyik legszebb természeti ritkaságát, a rétyi nyirt. A sajátságos vöröses fényú homok, mely e lapályt borítja, kivált pedig a több százra menó tavak csoportja arra mutat, hogy itt valaha egy óriási vízmedenczében egyetlen tó lehetett. Lassanként kiszáradt a tó s helyén ott maradt a homok, melyben ma dúsan terem a nyír- és égerfa. A mélyebben fekvó helyeken, egymástól negyven-ötven lépésnyire karcsú nyírektól és sôtét lombú égerfáktól övcdzett szabályos alakú kerek tavacskák vannak. E tavak némelyikében ember magasságú káka nô. Széles foltokat és ôsvényeket alkot a vízibürú vagy zsombék, s a zöldes sárga algák összeolvadnak a tó fülszínén. A kénszínú szirmú hinárvirágok egészen benövik némelyik tavat. Magas kard- levelú sások bütykös buzogányai mellett ott nyílnak az epidendronok különös alakú virágai ; de a tó igazi ékessége a fehér tavi-rózsa (nymphéa albaJ, vagy népies nevén kupánvirág. Ezek a nympheák július és augusztus hónapban százával lepik el a tavakat. Némelyek ökölnyi nagyságban, mások kisebb, tojásalakú virágaikkal kinyílva, vagy félig bimbóban ringanak a tó csöndes túkrén. A rétyi nyíren húzódik át a Homárka is, mely a Réty és Bita között levó Kánátszeg nevú ligetból kiindúlva, egyenes vonalban a rétyi nyíren át Sepsi-Magyarósig tart. Hogy ez a Homárka, mely tulajdonképen 2 méter magas, ÍO—12 méter széles homoktôltés, mi volt eredetilcg: út-e, vagy védelmúl szolgáló tôltés az ós-, vagy római korban, ma nem tudja senki meg- határozni, sem azt, hogy eredetileg kapcsolatban volt-e a hasonló alkotásúnak látszó bodzai papoksánczával s a tatárhavasi árokkal. Rétytól délre, a Feketeügy mentén Komolló, Laborfalva-Szent-Iván és Uzon következnek. Ez utóbbi csinos és vagyonos nagykôzségnek fó terén álló, XV. századból származó templomát hajdan erós, de már romladozó körfalai tették a megye régi templom-eródeinek egyikévé. Uzontól déli irány- ban van Kökös kôzsége. Az Oit partján Kököstöl éjszaknyugatra következo