Seite - 366 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

366 A falakon két sorban lôrések nyilnak. E templom-erôd a régi szâzadokban tôbb kemény ostromot âllott ki. Erdekes lâtni valô még a temetô is kopjaalakû fejfâival. E kôzségben szûletett bôlôni Farkas Sândor, ki 1834-ben megjelent „Ejszakamerikai Utazâsom" czimû kônyvével nagy hatâssal volt az 1848 elôtti reformmozgalmak fejlôdésére. Bôlôntôl éjszakra van Nagy-Ajta kôzség, mely sok kivâlô embert adott az orszâgnak. Innen szârmazott a XVII. szâzad hires krônika-irôja, Cserey Mihâly is, tovâbbà a tôrténetirô BenkZ Jôzsef, kinek atyja nagy-ajtai lelkész volt; a tudôs okiratgyûjtô Kovâcs Istvàn, erdélyi kormânyszéki tanâcsos, és a „ Vadrôzsdk" czimû székely népkôltési gyujtemény szerkesztôje, Kriza Jânos unitârius pûspôk. Tâvolabb kclet felé az Ajta vagy Nagypatak vôlgyében még hârom kôzség fekszik kissé terméketlen, de tâjképi szépségekben eléggé gazdag vidéken, u. m. : Kôzép-Ajta, Szâraz-Ajta és Zaldnpataka. Nagy-Ajtàtôl éjszakra, igen kies vidéken a hajdani Miklôsvâr-szék egykori fô helye, Miklôs-vdr kôvetkezik. Ettôl félôrânyira van Kôpecz, melynek leg- nagyobb gazdagsâga barnaszén- bânyâiban van. Kôpecztûl éjszak- keletre van a jârâs legnagyobb kôzsége, Barôt. A szépen épûlt s 2191 lakosu kôzség egészen vârosias kûlsejû. Van polgâr- iskolâja is. Barôt a fô helye az Oit vôlgyét Hidvégtôl Felsô- Râkosig, tovàbbâ a Kormos, Lângos és Barôt vizek vôlgyeit magâban foglalô s népdalokban is emlegetett, szép Erdb-vidék- nek. Itt szûletett a XVIII. szâ- zadi magyar kôltészet ô-klasszikai irânyânak egyik ûttôrôje, Barôti Szabô Dâvid. Barôttôl éjszak- keletre fekszik Bodos és a me- gyének e részen szélsô kôzsége, Nagy-Baczon. A szomszéd Kis- Baczon mâr Udvarhelymegye terûletén fekszik. ita vira.