Seite - 368 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

368 havas (1804 meter) és a Bucsecs (2508 méter), nyugjitról a Királyk'ó (2241 méter) és annak éjszaki folytatásaként a 800—1200 méter magas tetóket hordó Persdnyi hegység kórnyezik a síkságot. Brassó varos a Keresztény- havas éjszaki elóbástyájának, az ezredévi emlékkel koronázott Czenknek (961 méter) az alján, 572 méter magasan fekszik. A Barczaságot kórúlvevó hegyeken négy járható hágó vezet át: délkeleten a Csukás éjszaki oldalán a Zajzon patak vólgyéból visz egy hágó a Bodza- szorosba; a Csukás déli oldalán az Ó-Sánczi szorosból az Orlai hágó (1468 méter) vezet Romániába. Sokkal nevezetesebb azonban a Tómosi szorosh6\ ugyancsak Romániába vezetó predeáli hágó (1053 méter), a melyet a vasút hosszú alagúttal szel át. A megye délnyugati sarkából a Tórcsvári szorosh'A jutunk, a mely Fogarasmegye terúletéról a hasonló nevü hágóval visz Romániába. A Barczaság folyóvizei kivétel nélkül az Oltba sietnek. Az Olt Prázsmár határában éri el a megyét és éjszaknyugati irányban egészen a megye legszélsó kózségéig, Apáczáig, határfolyóúl is szolgál. Nevezetesebb mellékpatakjai: a Tatrang, mely a Csukás hegységból fakad s éjszaki irányban a Feketeügybe siet és keleten egy darabon természetes határvonala a megyének; a Vidombák, mely a Bucsecs vizeit veszi magába és Botfalvától éjszakra ómlik az Oltba, továbbá a Barcza, mely a Királykóból fakad és Fóldvárnál egyesúl az Olttal. Nagyobb tavai e megyének nincsenek. Említést érdemel Brassó mellett a Fortyogó (Gespreng) nevú idószaki forrás. Kevés számú ásványos forrásai kózúl egyedúl a zajzoni jódos, vasas és égvényes savanyúvíz érdemel említést. A déli határhegységet alkotó havasok legnagyobb részt másodkori üledékes kózetekból állanak. Fó alkotórésze durva, krétakorú konglomerát és juramész. A krétakorú konglomerátok a Bucsecsen roppant kifejlódést értek el, s fóleg a mészhegységek obleit tóltik ki és a hegyek tetóit alkotják. A felsó jurakorú mészkórétegek külónósen a Keresztény-havason mutatkoznak. A Királykó juramészkóvei alatt kristályos palák vannak; ezekból áll a Persányi hegység nagy része is. Volkánynál, hol a Királykó a Persányi hegységgel talál- kozik, a liaszkorú agyagpala és homokkó barnaszén-telepeket zár kórúl. A megye ásványai kózúl csak a barnaszén (a volkányi kószénbánya termése évenként 100.000 métermázsa) és az agyag (Keresztényfalva és Barcza-Ujfalu) foglalkoz- tatja az ipart. A Barczaság lapályának fóldje részben kóvér agyag, részben barna homok. E fóld az erdélyi részek legtermékenyebb lapályainak egyike. A vidék magas fekvése és az év nagyobb részében hóval borított magas hegyek a Barczaság éghajlatát meglehetósen zordonná teszik. A tél, kivált