Seite - 371 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

egyhâz birtokân részvénytarsasâgilag alakult cserép- és agyagdrûk gydra. A szalâmi-készités és a hùsâruk gyâri fôldolgozâsa szintén nagy forgalmû gazdasâgi âg. A brassai portland-cement nemcsak az crdélyi részekben, hanem Româniâban is keresett czikke az épitô-iparnak. Erdekes jelenség Brassôban a kisiparosok szôvetkezése arra a czélra, hogy a gyâriparral valô versenyt egyesûlt erôvel jobban kibirhassâk. Ilyenek: az ôsszesen 86 tagot szâmlâlô „Brassai bôriparosok szôvetkezete", melynek czélja a fôldolgozandô nyers anyag olcsô beszerzése, tovâbbâ egy szôvetkezet, mely azért alakult, hogy a tagjai kozé tartozô csizmadiâk és czipészek jobban értékesithessék készit- niényeiket. Eléggé fcjlettnek mondhatô a megye kôzségeiben a hâzi ipar is. Kùlônôscn a fonô- és szôvôipar érdemel emlitést. Brassô kereskcdelme, bar sokat veszitett régi nagysâgàbol, még mindig virâgzô. A kiviteli kereskedelcm târgyai : a gyapjû és szôvôtt ârûk Româniâba, Ausztriâba és Németorszâgba ; a hajlitott butor, a czukor, a szerszâmok, gépek és malomberendezések Româniâba, Bulgâriâba, Tôrôk- és Gôrôgorszâgba ; a szalâmi, szalonna, filstolt hus és zsir Ausztriâba, Németorszâgba, Belgiumba és Româniâba; a cellulose Németorszâgba, Angliâba, Amerikâba és Româniâba. Igen virâgzô a nyers terményekkel valô kereskedés még a kisebb kôzségekben is. A hétfalusiak szénâval igyekeznek ellâtni a româniai lovaskatonasâgot. Hôltô- vénybôl és Botfalubôl évenként âtlag ÎOOO—1500 hizott ôkrôt szâllitanak el, Feketehalombôl kôrûlbelul ÎOO.OOO métermâzsa szénât, 800—IOOO hizlalt ôkrôt és ugyanannyi hizott disznôt meg borjût. E kôzségek némely môdosabb és értelmesebb lakosa egyenes kereskedelmi ôsszekôttetésben âll nemcsak româniai, hanem egyes fiumei és trieszti nagykereskedô czéggel is. Hiânyos volna a megye kôzgazdasâgi életérôl rajzolt kép, ha meg nem emlékeznénk a takarék- és hitelintézetekrôl, melyeknek szâma és vagyona igen tekintélyes. Fiôkintézete van Brassôban az osztrâk-magyar banknak, a nagy-szebeni Albinânak ; azon kivûl van tôbb helyi takarékpénztâr és bank ; ezek kôzôtt legtekintélyesebb az 1835-ben alapitott „Altalânos brassai takarékpénztâr", mely legrégibb ilyes fajtâju pénzintézet az egész orszâgban. A megye teruletén nemcsak Hétfaluban van virâgzô takarékpénztâr, hanem majdnem mindenik szâsz kôzségben mukôdik egy-egy Reiffeisen-féle hitel- szôvetkezet. A megye népessége nemzetiség szerint magyar (30.i°/0), német ( 3 2 . 0 % ) és roman (35.8%). A lakossâg mindenutt vegyesen lakik. Teljesen egy nyelvu kôzség egy sincs a megyében. A magyarsâg Hétfaluban és vidékén van 47*