Seite - 374 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

374 Kôzepét az arânylag csekély terjedelmu belvâros alkotja. A belvârostôl délre a Bolgdrszeg nevu vârosrész terjed, messze benyomulva a hegység belseje felé. Délnyugat felé a 718 méter magas Bâcsél nevû hegy emelkedik, nielytôl kelet felé a Fellegvâr kùlonâllô dombja magaslik s a kettû kôzôtt hûzôdnak Ô-Brassô utczâi egészen a barczasàgi lapâly szélén allô Szent Bertalan- templomig. A Fellegvâron tûl, az âllamvasutak felé a Csigahegy alatt a Bolonya nevû vârosrész terûl el. Nevét a vâros azon Brassé vârâtôl vette, mely a régebbi szàzadokban a Czenk hegyén âllott. Eredetileg a mai O-Brassô helyén fekûdt és csak késôbb, védelmi szempontbôl hûzôdott fôlebb a Brassé vâr aljân fekvô mai belvâros helyére. A vâros fénykora Nagy Lajos kirâly alatt kezdôdôtt, ki l'ijabb jogokkal és kivâltsâgokkal ruhâzva fol, lehetôvé tette, hogy a czéh- rendszer védelme alatt benne az ipar és kereskedelem csakhamar fôlvirâgozzék. () tôle kapta a vâros a terûletén âtvitt âruk megvâmolâsânak, az ugy neve- zett ârumegâllitâsnak jogât. Kereskedelme a XV. szâzad alatt igazân eurôpai fontossâgu volt, a mennyiben egyik gôcza vala a Nagy-Szeben és Kolozsvâr érintésével a Szepességnek s onnan tovâbb a Hanza vârosok felé irânyûlô keleti kereskedésnek. A belvârosi nagy templomot 1383-ban kezdették épiteni és 1423-ban fejezték be. A fô tér kôzepén allô vâroshâza 1420-ban épult s eredetileg csiicsives volt. A vârost kôrûlfogô kôrfal, melynek 32 tornya és hét bâstyâja volt, 1421-ben kezdett épûlni. A kapuk kôzûl még csak az ôt tornyû, de mâr befalazott Katalin-kapu âll. A Bolgârszeg nevû k(ilvârost az 1392 kôrûl bevândorolt, de utôbb elromânosodott bolgârok alapitottâk. 1377-ben épitették a brassaiak a fenyegetni kezdô tôrôk beûtések ellen valô védelem szempontjâbôl a nérnet lovagrend romba dôlt vârânak helyén Torcsvdrât. Nagy Lajos ezért a mai Hétfaluval, Krizbâval és Apâczâval egyùtt kiszakitotta e vârat Fehérmegyébûl és a Barczasâghoz osztotta be, de azért kirâlyi vârnagy parancsolt benne. 1498-ban II. Ulâszlô kirâly a folsorolt falukkal egyetemben ÎO évre lOOO aranyforintért Brassô vârosânak adta zâlogba. A ÎO évbôl késôbb 25 lett és a zâlogôsszeg is 6300 forintra szapo- rodott. II. Râkôczy Gyôrgy 1650 oktôber 29-én 11.000 forintért végleg âtadta Brassônak, csak azt kôtve ki, hogy magyar vârnagyot tartson benne. A mai Fellegvâr, melyet Bethlen Gâbor 1630-ban megnagyobbittatott, 1554-ben épûlt. Brassô hatârszéli fekvésû levén, igen sokat szenvedett a tôrôk becsapâ- soktôl. Killvârosait 1450-ban Czepes olâh vajda elpusztitotta. 1483-ban