Seite - 376 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

376 részérôl a vâros laköi semmi bântôdâst sem szenvcdtek. Egyedûl a Fellegvâr rongâlôdott meg késôbb abban a két napi ostromban, melyet 200 honvéd âllott ki 28.000 orosz ellenében. Igen clôkelô fejezetet alkot Brassö tôrténelmében Hontems Jânos mûkô- dése is. Hontems vagy Honter (csalâdi nevén Grass Jânos) 1498-ban szûlctett Brassöban. Miutàn az egyetemet Bécsben és Krakköban elvégezte s cz utöbbi helyen magisteri czimet nyert: 1533 utàn visszatért Brassöba, hol 1535-ben nyomdât alapitott, mely egész 1580-ig az 6 neve alatt müködött. Buzgö hive lévén Luther tanânak, annak apostolâûl lépett fol s az üj tudomânyt oly nagy sikerrel hirdette, hogy az egész Brassö Luther tanaihoz csatlakozott. 1543-ban szervezte a brassai evang. egyhâzat s ugyanezen évben adta ki „Reformatio Ecclesiae Coronensis ac totius Barcensis Provinciae" czimû kônyvét, mely voltaképen a barczasâgi evengelikus egyhâz szcrvezetét foglalta magàban. 1544-ben a vâros clsô papjânak vâlasztottâk. Ugyanez évben adta ki „Compen- dium Juris Civilis in usum Civitatum ac Scdium Saxonicarum in Transilvania" czim alatt a szâszok jogszabâlyainak és jogszokâsainak gyûjteményét, a mely- lyel ép oly sokat tett a szâszok politikai és nemzeti egységének megszilârdi- tâsâra, mint 1547-ben a szâsz evang. egyhâz szervezetének kidolgozâsâval arra, hogy a szâszok egyhâzi tekintetben egységesek legyenek. Mint iskolai felügyelö Brassö szâmâra iskolai szervezetet dolgozott ki, melynek alapjân szervezödött a brassai fôiskola. Meghalt 1549-ben. Szûletése 400-ik év- fordiilôjân tiszteletére szobrot emeltek, melyet Magnusen Harrö készitett, s a Honterus-udvaron helyezték el és leplezték le 1898 augusztus 21-én. Brassö vâros részletes megtekintésére az üjabban Ferencz Jôzsef-térnek nevezett fôtérrôl indûlunk ki. Ez tijabb és régibb idôbôl szârmazô emeletes épuletektôl szcgélyezett szép négyszôgu térnek minden egyes oldala külön nevet visel. A keleti oldal virdgsor, a déli kdddrsor, a nyugati /ensor, az éjszaki pedig büzasor. Ez utöbbi az Alsô-Sétatérrel együtt corsdiA is szolgâl. A tér kôzepén âll a vâroshâza, melynek legérdekesebb része szép fol- jârô lépcsôzete, mely az 1770-iki âtalakitâs utàn is megmaradt eredeti alakjâban. Erdekes régi épûlet még az drûhdz, melyet Hirscher Lukâcs föbirö özvegye, Hirscher Apollonia ajândékozott a vârosnak. A kâdârsor és virâgsor ôsszeszôgellésénél a Honterus-udvarra jutunk, a Fekete-templomndk nevezett, csucsives stilban épûlt àgostai evangelikus fôtemplomhoz, melyrôl e kötet „Epitészeti Emlékek" czimû részében bôvebben volt szö. A templom