Seite - 380 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

380 nyekkel és egyes házi iparczikkekkel figyelemre méltó kereskedést úznek. Az egész vidék gazdasági fejlódésére hatással van a nagy szeszgyár, melyhez mintaszcrú marhahizlaló is tartozik ; cbben évenként tôbb mint ezer darab marhát hizlalnak. Ha kimegyünk a falu déli végére, egész fonségében emelkedik elóttünk a hatalmas Bucsecs. Elóhegyei szép, kerek ormú erdós hegyek, melyeknek sótét zoldjéból két hegyes kopár csúcs és egy várrom-koronázta szikla emelkedik ki. A szikla tetején van Rozsnyó vára, melyról e kótet 64-ik lapján volt már szó ; aljában pedig Rozsnyó 5000 lakosú kôzség fekszik. Csinosan épúlt, majdnem városias külsejú házai egyikévé teszik a Barczaság legszebb kôzségeinek. Rozsnyóról legjobb kocsin átmennünk az innen délnyugatra fekvó Volkány kôzségébe, mely kószénbányáiról nevezetes. Volkányból jó karban tartott megyei úton csakhamar a járás székhelyére, Feketehalomx-à. jutunk. A mintegy 5000 lakosú, csinosan épúlt, jó módú nagykôzség az 1294 méter magas feketehalmi hegy lábánál fekszik. A helység nagy kiterjedésú fó terén van a régi, meglehetósen roskatag templom, a csinos külsejú papilak, a szép kózségháza, és a kôzségi nagy vendégló, melyek a 8 osztályú evangelikus felsó népiskolával együtt a kôzség legderekabb épúletei. A kôzség kôzelében láthatók az egykori Feketevár romjai. Feketehalomtól keletre, a Brassó felé vivó országút mentén, a Vidombák pataka mellett fekszik, Brassótól kórúlbelúl 8 és fél kilométernyire Vidombák kôzsége, melyet tisztaságáért a Barczaság gyôngyének szoktak nevezni. A kôzség kôzepén letó fótéren emelkedik a csúcsíves stilban épúlt evangelikus templom, melyet ôt tornyú kófal vesz kórúl. Feketehalomtól éjszak-keletre fekszik a 2500 lakosú Holtovény kôzség, mely nagy gazdálkodást és baromtenyésztést úz; ettól nyugatra van Barcza-Uj/alu, termékeny határú kôzség. Az al-vidéknek egészen az éjszaki csúcsában találjuk az Olt mellett Apácza kôzséget, mely a budapest—predeali vasútnak a megye terúletén elsó állomása. Ez 1800 fónyi, háromnegyed részben magyar lakosságú kôzségben született 1625-ben Apáczai Csere János, a XVII. század egyik legnagyobb magyar tudósa és tanférfia. Apáczától délre a persányi hegység keleti oldalához csatla- kozó fensikon van az 1700 fónyi s legnagyobb részt magyar lakosságú Krizba, honnan éjszaknyugatra emelkedik az 1106 méter magas Várhegy, melynek tetején hajdani erós várának nyomai még most is jól láthatók. Krizbától keletre, a Homoród és a Rákos pataka kôzôtt kelet felé elnyúló hegyhátnak keskeny végsó fokán, az Olthoz és a vasúthoz kôzel fekszik a