Seite - 385 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

385 a fö völgy fölebb egy szép tágas fensíkká szélesedik ki, hol a Tömös két forráspataka, a Száraz-Tömös és a Vladecz egyesülnek. E két patak egyesûlé- sénél vannak a felsö-tömösi vám csinos épúletei. A vasút a Magyarvár alatt elhaladván, csakhamar a felsö-tömösi vámtelep fölött, erdö közepette magányo- san álló Tömös állomáshoz jut. Míg az országút a jobbra esó völgyben húzódik tovább, addig a vasút a Száraz-Tömös vôlgyébe fordúl be s a Nagykó-havas alatt elrobogva, a súrú fenyvesben délnyugatra kanyarodik, hol átmegy egy 937 méter hosszú alagúton, majd rövid idö múlva egy rövidebb, 106 méter hosszú alagúton s egyszerre az ország határához ér : a Predeál nevú nemzetközi állomásra, mely már romániai terúleten áll. A hétfalusi csángók. Brassótól éjszakkelet felé esnek a megye magyar kôzségei, a hosszan elnyúló s úgy nevezett „négy falu", meg a csoportos elhelyezkedésú „három falu" és azután még három, elszört fekvésú falu a síkságon. Tehát összesen tíz; ezekben élnek régtól fogva az úgy nevezett csángók. A csángó elnevezés jelentése bizonytalan; talán korcsot vagy csatangolót jelent. Nagyobb részilk Moldva- országban a Szeret partjain, Bákó és Román városok tájékán tengódik. Honnan eredtek e csángók, mikor telepedtek Brassó vidékére : nem lehet biztosan tudni. A Barczaság hajdan a Székelyfôldhôz tartozott s székely óslakóihoz idóvel kun-besenyó (moldvai csángó) elemek, majd a Barczaság négy szorosának órizetére rendelt székely határórók csatlakoztak. Igy keletkez- hetett Hétfalunak (Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu, továbbá Tatrang, Zajzon, Pürkerecz) és a rnásik három (Ujfalu, Krizba és Apácza) barczasági falunak mai csángó magyar népe. A csángók a reformatio elótt a sepsi esperességhez tartoztak; a XVI. század kôzepén lutheránusok lettek, majd nem sokára a helvét hitvalláshoz csatlakoztak, s az erdélyi kálvinista püspök alatt állottak ; de a XVII. század végén Brassó nyomása alatt ismét az ágostai evangelikus hitvallást fogadták el, bár isteni tiszteletök némileg eltér a szászokétól. Papjaik öltözete azonban egyezik a szász papokéval. Másfél évtized óta külön magyar esperességôk van s a tiszáninneni evangelikus egyházkerúlethez tartoznak. A hétfalusi csángók jobbadán székelyes megjelenésú, jól megtermett, erós csontú emberek ; gyermekkoruk óta megedzi óket a viszontagságos, kemény munkájú élet. A nehéz munkától a fehérnép korán öregszik. Mostoha M. 49