Seite - 391 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

391 kúpját (2508 méter), melynek csúcsát a rajta álló oszlopszerú s messziról cmberalakoknak látszó kószálakról a vidék oláh népe Omunak (embernek) nevezi. Ettôl a határlánczolat délre, majd hirtelen kanyarodással élóbb nyugatra s aztán éjszaknyugatra húzódik a meredek mészkófalakból és tornyokból tömörülö Királyk'óig (2241 méter), melyen túl nem messzire a Fogarasi havasokba olvad és nyugati fó irányban vonúl a megye határszogletén túl a Vöröstoronyi szorosig. A határszoglettól, a feleki völgy patakának forrásvidé- kétól kissé keletre emelkedik a Fogarasi havasok s általában a Délkeleti- Kárpátok legmagasabb csúcsa, a Negoj (2536 méter), félelmetesen szakgatott tômegével. Nem messze találjuk a Fogarasi havasok legszebb tengerszemeit, A Fogarasi havasok. köztük a Podragu tavat. Innen keletre, a Fogarasi havasok közepe táján egyetlen járhatóbb út, a brázai hágó visz át Romániába ; egyebütt csak egy-egy kapaszkodós hegyi ôsvény található, melyeken a havasi pásztorok is csak ritkán és félve járnak. A festói hegycsúcsokon kivúl különös diszei a Fogarasi havasoknak a tengerszemek és havasi zuhogók, melyek igazán tündéri részletek a hegység nagy részét ellepô erdôk súrúségeiben. A Fogarasi hegység egészben kristályos palákból, fóleg csillámpalákból áll ; legkeletibb elágazásaiban gnájszot találunk ; szigetenként tömeges kózetek merúlnek ki helóle, legterjedelmesebben Zernyest fölött ; a Persányi hegysorral való kapcsolata táján porfir és gránit tolúltak át a kristályos palákon. A Persányi hegysor testét a feketehegyi oldalon, a holbáki kószéntelepet tarto homokkôtômegtôl éjszakra juramészkô s nyugat felé ehhez csatlakozó kristályos palák alkotják ; helyenként fölmerül itt a kristályos mész, s benne