Seite - 393 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

393 levelü fák: bükk, gyertyán, éger, kevés tölgy és hárs alkotják, de szdrványosan a túlevelúek is díszlenek köztök ; ezer méter magasság körul már a fenyvek öve uralkodik. A kevésbbé kimélt erddkben, lomblevelúek és fenyvek között egyaránt, tért kezd foglalni a szegényes, vékony fájú fehér nyír. 1600 méteren folúl már csak gyalog- és bordka-fenyúk torpe cserjéseivel találkozunk. Átmeneti évszakokban a fenyvek öve messzire szembe túnik. Vadászoknak bó zsákmányt kínálnak az erdôk és havasok. Barna medvét a barompásztorok maguk is sokat A Podragu-tó. ejtenek el. A vaddisznd falkánként látogatja a gabonaföldeket. Forrásos legeldkre ózek járnak, a hömezökön zergék tanyáznak. Elég gyakran látható a barna s a fakó keselyú is, a lombos erddkben pedig siketfajd és császármadár. A havasi patakok felsd folyása pisztrángban, also folyása rákban gazdag. A Negoj oldalábdl lefelé zuhogd Laita patak vôlgyének veszedelmes kis állata a kurtakigyd. Az éghajlat ridegebb, mintsem a vidék szélességi foka szerint gondolnánk ; mert a lapály (átlag 450 méter a tengerszín fölött) nyitva áll az éjszaki szeleknek, s délrdl nyáron is gyakran a havas hegység hideg levegöje M. 50