Seite - 395 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

395 nevezett „fejedelemasszony kútjá"-nál, Fogaras határában pisztráng-tenyésztést is úz. A gyümólcsfaültetést nagyban, 6o hold terúleten, nem rég kezdte meg. A mikor az uradalmat a „szász egyetem" kezéból az állam 1876-ban visszaszerezte, a birtokcsoportok útfeleit mindenütt jegenyékkel ültették be. A példa ragadós yolt; azota a falvak lakói is kóris- és éger-fákkal, itt-ott ákáczczal és jegenyével szegélyezik telkeiket az útak felól. A legtóbb falunak távolból csak a tornya látszik ki a fák kózül. A hol szász elem lakik, vagy annak szomszédsága hat, ott a falvak rendesebbek, a házak csinosabbak; hosszúkás alapterv szerint, kózépen az A Nagy-Királyko. udvarra elóugró lépcsós pitvarral építik téglából. Az oláh tóbbségú vidékeken a házak inkább fenyúfából, vályogolva épúltek szúkó- sebb alapterv szerint. Az i'ijabb házak útczai túzfalán az épittetó neve s az évszám esetlen alakú, váltogatva vórós, sárga és kék színú betúkkel s diszí- téssel virít. A fodél vagy cserép, vagy szalma; fa-zsindelyt nem készítnek s nem használnak, csak Tórcsvár vidékén, a hol azonban egészen más és nagyon eredeti építkezéssel találkozunk. A népviselet sem mindenütt egyforma; legegyóntetúbb a megye kózépsó és nyugati részében. A férfiak fehérszínú szúk nadrágot, róvid sótétbarna darócz újjast s bakancsszerú lábbelit vagy bocskort viselnek; az óvón aliíl kieresztett inget bórtüszó szorítja a derékhoz; folhajló karimájú durva nemez kalapjokat télen fekete báránybór süveg váltja fol. Az asszonyok turbán-kendót, kivarrt inget, lótyógó róvid gyapjú újjast viselnek; kettós katrinczájuk gyapjú- 60*