Seite - 402 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

402 „Királyfóldu-ón kivúl esó helyzeténél fogva evangelikus papja a fejedelmi kor óta még a XIX. század elsó felében is a fogarasi református egyháztanács hatdsága alatt állott, de vallási dolgokban a szász superintendenstól függótt, s fó patronusáúl Brassd városát ismerte. A lakosok foldjüket igen jdl mívelik; egykor híres lent termesztettek. A bivalytenyésztést, mely' egész Magyar- országon aránylag Fogarasmegyében van legáltalánosabban elterjedve, Sárkány- ban üzik legnagyobb mértékben. Sárkánybdl nyugatra a megye székhelyére, a mintegy ÓOOO lakosú Fogaras városába érkezünk. Szabálytalan útczák, dcska házak, alig szembetúnd, alacsony tornyú templomok, szerény kozépúletek s egyéb emeletes házak is, de minden szemrevaldság nélkül, továbbá egy tél-túl kóvezett nagy négy- szógú piacz, ennek szomszédságában pedig az egésznek tórténelmi nevezetes- ségú magva, a száz lépésnyi szélességú víz-árkokkal s ezek mentén három oldalrdl fasoros sétaútakkal kórített ddon vár, — ez Fogaras képe. Piaczán pompázott a fejedelmi korban a reformátusoknak akkor híres szépségú, magas tornyú temploma. De a vár császári drsége 1704-ben Rabutin parancsára ósszelóvóldóztette a kuruczoktól ellenerddúl használt istenházát, s aztán sem kijavítását, sem használatát nem engedték meg tóbbé. Késdbb a protestáns fejedelmek korabeli várkápolnábdl is kizárták a reformátusokat. 1715-ben grdf Teleki Jdzsef felsd-fehérmegyei fdispán a vártdl messzire kijclólt helyen kezdett hitfelei számára új templomot építeni a réginek alapterve szerint; de a falaknak s a toronynak csak felényi magasságra emelését engedték meg; így, alacsonyan hagyva boltoztatta és fódette aztán be a grdf ózvegye, a kegyes Bethlen Kata (-}- 1759), kinek sírja is ott van e templom mellett, udvari papjátdl, a híres Bod Pétertdl származd verses folírattal. Figyelemre méltd templomépúlet a góróg-katholikusoké; alapterve, alakja mindenben azonos a felsd-szombatfalvi monasteria romban levd templomáéval, csakhogy valamivel nagyobb. A falakat is ugyanolyan byzanczi stilben festett freskdk borítják. A várbeli — 1716 dta rdmai katholikus — kápolna-terem, az épúlet délnyugati sarkán, kdból faragott oszlopzatos ajtdpárkányán I. Rákdczy Gyórgy korábdl 1640 évszámot mutat; ez évszám azonban nem az építésre, hanem a fólszerelésre vonatkozik; kis harangját is, mely ma iskolai csengetyú, 1639-ben óntótték. A várba a keleti oldalon levó fólvonó hídon át, a kapubástya alatt jutunk. A külsó erós falak s az ót bástyával ellátott négyszárnyú, kétemeletes fóépúlet kózótt keskeny külsó udvar van; a belsó udvar szabálytalan négyszóg alakú.