Seite - 406 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

406 benne a kô, melyhez a foglyot lânczoltâk. A kis kapu is, melyet a fejedelem ott mulatâsakor a vendégek szâmâra éjjelenként nyitva kellett ôrizni, ugyanaz, a melyen ât egykor Békés Gàspàr menekult. A vârtôl nem messze a hatâron a „fejedelemasszony kûtjâ"-nak nevezett kies fekvésû major, ûgy szintén az a liget, melyet a fejedelemnének sokâig jô hirben àllott papirmalmârôl neveznek, maig ôrzik ez idôk emlékezetét. Utolsô orszàgos fontossâgû eseménye a vârnak Apaffy fejedelem halâla (1690 âprilis 15-én) s a râ kôvetkezô évi orszàggyûlés volt. Azutân csàszàri ôrség kezébe ment àt. Ma sorgyalogsâgi laktanya. Fogarast Segesvâr felé az Olton àt egy 1783-ban épûlt, hatalmas szer- kezetû fôdôtt fahid kôti ôssze a hidfônél kezdôdô s 1876-ban e megyéhez csatolt Galacz faluval. Volt urbéresek kôzt itt olâh nemes csalâdok ivadékai is élnek. A patak, mely Fogarason ât siet a kôzeli Oltba, a havasbôl Nagy- és Kis-Berivoj kôzségen âtfolyva érkezik ide. E kôzség volt a neves Boér csalâd fészke, melynek egyik tagja, Boér Antal, 1872-tôl 1892-ig àllandôan orszàgos képviselô s a képviselôhàznak mindannyiszor korelnôke volt. A kettôs Berivoj kùlônben egykori hatârôrkôzség ép ûgy, mint a fogarasi jàrâsnak hàrom (Fogaras, Galacz és Betlen) hijàn valamennyi kôzsége, melyek itt, Fogarastôl délre, a megye kôzepén surun érik egymâst. Az erdélyi hatârôrség szervezését 1762 — 65-ben Bukow tàbornok hajtotta végre. Fogarasvidéke az I. olâh ezred teruletébe esett. A hatârôr- kôzségek népe — bâr kôtelességeit kezdetben sulyosaknak érezte — csakhamar a rendezettebb élet s a katonai fegyelem jô eredményeit tapasztalhatta. Gyer- mekei kôteles iskolâzâsàval, az âllattenyésztés, fôldmivelés, gyûmôlcstermesztés javitâsânak sûrgetésével a katonai hatôsàg a hatârôr-osztâlyt mûveltebbé és vagyonosabbà, ônérzetesebbé is tette. Majdnem egy szâzadig àllott fônn az intézmény, s 1851-ben tôrtént fôloszlatâsa utàn is mind maig szembetûnô a hatàsa. A mai megyének 42 kôzsége tartozott a hatàrôrséghez. Dridiff, Vojla, Dezsdn s még egy pâr kôzség lovas hatârôrôké volt, a tôbbiek az ezred VIII—XII. gyalog szâzadainak voltak kôzségei. Erdekes, hogy néhol a férfiak barna darôcz ùjjasânak hàtâra vagy szegélyére kivarrva ma is egy rômai szàmjegyszerû figurât alkalmaznak, az egykori szâzad-szâm jelzésének diszitésûl hasznâlt maradvànyât. A hatârôrkôzségeket jô ûtak hâlôzatâval kôtôtték ôssze, melynek legdélibb, havasalji vonala az ûgy nevezett „régi hatàrôr-ût." Vajda- Récse ôrnagyi székhely volt, Dezsdnban egy, az olâh hatàrôrséghez tartozott székely huszâr-szârnyparancsnoksâga âllomâsozott ; az elolâhosodott lakosok