Seite - 407 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

407 ma is vitézkôtéses magyar nadràgot és csizmàt viselnek. A szomszédos Brdzdn orszâgos mellék-vâmhivatal van, mert innen lôhâtas és gyalogos âtjârô üt vezet fol a havas gerinczére s onnan be Româniâba. A havasokat làtogatô turistàk is szeretik a Brâzârôl kiindülö utat vâlasz- tani; fârasztô hegymàszâssal jutnak ki a rendes ôsvényre; aztân folkùsznak a Treznita csûcsra (2069 méter), melyrôl visszatekintve, a kivânhatô legszebb képet làtjâk tiszta idôben : a falukkal behintett völgyeket és odâbb a rônasâ- got, annak szélén a esillogva kigyödzö Oit folyöt, azontùl pedig a Nagy- Kûkûllô melléki hullâmos hegyvidéket az elenyészô messzeségig. A Treznitârôl a Kaczavé orom alatt az Urlu csücs felé kanyarodva, ennek megkerulésével balra România hatârâra csap ât az ôsvény. E pontröl tigy a Negojra, mint a Kirâlykôre s a kôzben esô csûcsok mindenikére el lehet jutni. Az orszâg hatârânak vasczövekekkel és hatârdombokkal valö jelzését a hegygerinczek egész vonalân 1900-ban fejezték be. Fogarasböl a nyugat felé, Nagy-Szebennek tartö vasût mentén legelôbb Betlent, egykori magyar kôzséget éijûk. 1813-ban még evangelikus egyhâz is volt itt a fogarasi reformâtusok egyhâztanâcsànak hatôsâga alatt; az azöta megszunt egyhâz levéltâra és klenodiumai most Fogarason vannak. Az odâbb esô Dridiff és Voila kôzségekben volt huszâr hatârôrôk utödai laknak ; innen balra Lucza kôzségben egy pâr omladozô, régi magyar nemesi udvarhàz lâthatô ; egyikbe a gôrôg-keletiek iskolàja telepult. Ettôl délnyugatra a két Vajda- falvdn is egykori magyarsàg maradvânyai talâlhatôk. Hajdani, XIII. szâzadi magyar telep a kôzeli Alsô-Szombat/alva is (akkor hetivâsâra napjârôl Szombat- hely néven). A kincstâri uradalomnak mindig egyik fô helye volt; jelenleg a ménestelep és az egyik gazdasâgi kerûlet intézôsége hasznàlja a régi udvarokat, hol 1737-ig a görög-katholikus püspök székelt, meg a kastélyt, melyet Bruckenthal Sâmuel nagy fényuzésselépittetett és bùtoroztatott. Fels'ô-Szombat- falvân talâljuk a helyreâllitott Brankovân-kastélyt, mely a hozzà tartozô birtokokkal együtt a brassöi görög-keleti egyhâz tulajdona. Alâbb délre, a havas alatt, ez egyhâz birtokân âll a Brankovân vajdâtôl iô97-ben épitett monastéria- templom romja. (Képe e kôtet 89. lapjân). Terebélyes nagy bûkk-erdô boritja az itt kitâgult vôlgyet, melyen folfelé visz ûtunk e romokhoz. A byzanczi stilû épitésnek e kisded maradvânya több mint szâz év ôta âll elhagyatottan, s daczol az idôvel, mely a falakat, rajtuk a boltfészkeket, a kupolât tartö bolto- zatot s a kupola kôrfalât még megkimélte ; ezek âltal ôva és védve szemlélhetôk még friss szinekben az érdekes falfestmények.