Seite - 408 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

408 Visszatérve a vasútra, jobbra, túl az Olton a szólót is termesztô Rukor kôzség tûnik fol elöttünk. E Felsô-Fehérbôl ide csatolt terúlet falvaiban a népviselet eltér a Fogaras-vidékitôl. Igy a rukori oláh nô turbán-kendójét kétszarvú fejdíszszé idomítja. Az Olt bal oldalán van Besimbák, egykor szász falu, s a jobb módú, saját takarékpénztárral is dicsekvö Alsó- Vist kôzség, mely, valamint FelsS- Vist kôzsége is, sok gyümölcsöt, különösen batul-almát termeszt ; az utóbbinak bivalytenyésztése is számot tevó. Az Olt-jobbparti dombok alján Foldvámak szép ártéri határa, szôlô- és nagy szilvatermesztése van. Ettôl délre, az országút mellett Alsó-Ucsa határán a kincstári urada- lomnak van igen szép gazdasága, míg Felsñ-Ucsa nagy bivalytenyésztésével kiváló kôzség. Odább Alsó-Árpás járási székhely, de Fels'ó-Ârpdssû együtt szegényes kôzség. Az utóbbinak terúletén, a havas alatt egykor üveghuta volt. Az Olt túlsó dombsorán egy csoportban három, Felsô-Fehérbôl ide csatolt kôzség van; köztök Oláh-Ujfalu, a megyében Fogarason kivúl az egyetlen kôzség, a hol református egyház is áll fonn. E kôzségekkel átellenben, az Olton innen fekszik Kercz, oláhosodó szász kôzség; szôlôt és fôleg sok szilvát termeszt. Erdély építészeti emlékei között egyik legrégibb és legérdekesebb az itteni hajdani cziszterczita apátság és templom romja (lásd e kötet 51. lapján), mely bent a faluban, az evangelikus egyház telkén áll. Bejáróját egy óriási tórzsú, de már pusztúló vén hársfa órzi, mely a hagyomány szerint egykorú volna a több mint hatszáz éves falmaradványokkal. A régi templom ép szentélye, elébe toldott új falakkal, ma evangelikus templommá van alakítva, s a mai egyszerú lelkészlakot az apátsági épúlet festôi romjai kôrnyezik. Kercztól délre, a Negoj csúcsa iránt áll Opra- és Strezsa-Kerczesora kettós kôzség. Ezt Teleki Mihály egykor székelyekkel telepítette be; utódaik többnyire eloláhosodtak. A régi Teleki udvaron állami kincstári erdészlak épúlt; a Teleki-kastélynak a pinczegôdrét ma is mutogatják, valamint azt az agg szilfát, mely alatt Teleki német generálisokkal tárgyalt az erdélyi várakba helyezendô császári órségek felól. A havasaljban egy papirmalom és üveghuta volt. 1899-ben szunt meg Fels'ô- Porumbákon is az uradalmi üveghuta, melynek készítményei a XVII. században hiresek voltak. E kôzség német ajkú lakosai, miként a kerczesoraiak is, üveg- gyári munkások valának. Alsó-Porumbák Apaffy fejedelemnek kedvelt tartóz- kodó és mulató helye volt; olykor országos tanácskozmányokat is hivott ide ôssze; ma vagyonos oláhság lakja. Itt jobb ízlésú épitkezést s gondosabb és sikeresebb paraszt foldmivelést találunk, mint bárhol a megyében. E kôzségen túl már Szebenmegye határa kezdódik.