Seite - 409 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

A românok. A romdnsdg eredete és mûltja. — A tôrténelem és a néprajz bizonyi- tékai a românsâg megalakùlâsât a Balkân-félszigetre helyezik. Hazânkban a românsâgrôl elûszôr II. Endre kirâlynak azon oklevelében van szô, melyben 1223-ban Kis-Disznôdot egy Gocelin nevu papnak adomânyozta; mâsodizben pedig az 1224-ki h ires Andreanumban. Ez oklevelek alapjân Fogaras vidéke âllapithatô meg oly egyetlcn terûletûl, hol a românok hazânkban léte a tatâr- jârâst megelôzô idôbôl egész hatârozottan kimutathatô. A tatârjârâs nagy vâltozâst okozott Erdély néprajzi âllapotaiban. Ezutân kezd elszaporodni a românsâg hazânk keleti felében és pedig hârom irânyban: az Oit déli folyâsânâl, a Brassé és Szeben kôzôtt esô fôldôn, azutân a Zsil kifolyâsa és az Orsova kôzti hegységekben, végul éjszakon a borgôi szorostôl a jabloniczai hâgôig huzôdô vonal irânyâban. A românsâg ôsi hazâjâban, a Balkânban a hegyek kôzôtt nemzetségen- ként szétszôrt szâllâsokon lakott, melyckct katunoknak. neveztek. A katun, illetôleg a tôrzs fejét knéznck (kenéz) nevezték. Ezek a katunok a kenéz vezetése alatt idônként fôlkerekedvén, nyâjaikkal gyakran messze elvândoroltak. Igy hiizôdtak egyre sûrûbb rajokban az erdélyi havasok felé. IV. Béla kirâly 1263-ban kelt egyik oklevelében megâllapitvân az esztergomi érseket illetô jogokat, azt mondja, hogy „tizedrészét kapja azon juhoknak és marhâknak, melyeket a kirâly az olâhoktôl és székelyektôl szed". Hogy ezt a marhaadôt az olâhok a kirâlynak mily arânyban fizették, arra megadja a fôlvilâgositâst maga az oklevél, quinquagesimanak, azaz ôtvenednek nevezvén azt. Tehât minden ôtven juh utân fizettek egyet. Ebbôl vilâgos, hogy adôzâsuk kulcsa s igy jogi és târsadalmi âllapotuk is ugyanaz, a mi volt a Balkân-félszigeten. Idô folytân az olâh kenézek kôzul tôbben nemesekké lettek és beolvadtak a magyar nemzetbe, mit siettettek Nagy Lajos és Zsigmond azon intézkedései is, hogy kenéz csak katholikus lehet. A nemességre emelt românok azonban semmi kùlôn nemzeti kivâltsâgban nem részesûltek, hanem a ki hol lakott, annak a terûletnek kivâltsâgait élvezte. Igy volt ez egészen 1848-ig, mikor a hazai românsâg is, mint a magyar nemzettest elvâlaszthatatlan része, az ôsszes polgâri jogok élvezetébe lépett. Vallds, egykdz. — Emlitettuk, hogy Nagy Lajos kirâly rendelete szerint kenéz csak katholikus vallâsu lehetett. Zsigmond kirâly 1428-ban e rendeletet M. 52