Seite - 414 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

414 ercdetûség és a római leszármazás jogán nemzeti és politikai természetú kóveteléseket állít fol. Fontos lépés volt a román nyelv és irodalom fejlcsztése tcrén az 1825-ben kiadott nagy szótár, a Budai Lexicón is. A latinos irány a Laurian Trebonian „Tentamen criticum"-jával (1840) nevetséges túlzásokba ment. Cipariu Timotheus balázsfalvi kanonok azonban több komolyabb tartalmú s tudomá- nyosabb dolgozatával helyreállitja a latinos irány tekintélyét annyira, hogy az 1867-ben megalakúlt bukaresti román tudományos akadémia is ez alapra helyezkedik s nagy szótárának megirását a latinos iskola magyarországi hiveire, Laurian Treboniánra és Maximnx bizza. Az új szótár, „Dictionariulu limbei romane" két kótetben 1871—76 kózótt meg is jelent; de már ekkor a fol- ébredt kritikai szellem más irányba terelte a román nyelvészetet. Sokkal tartósabb a Sinkaitól alapitott tórténelmi iskola hatása, mely politikai czélzataival és tórekvéseivel még ma is uralkodik a román tórténet- irásban. A Sinkai-féle hagyományok hú ápolói régebben Klein Sámuel (1745—1806) és Maior Péter (l753—1821) voltak. Ez utóbbinak „Istoria pentru începutul românilor" (Buda 1812) czimú munkája ma is szentirása a román kózvéleménynek. Ujabb idóben Maiorescu Jón, Demsusianu Miklós, Baritiu Gyórgy és Maniu László voltak Sinkai legbuzgóbb tanitványai. Sinkai follépése után a tóbbi irodalmi ág is gyorsan múvelésre talált. Az elsó kiváló kóltó azonban csak 1848-ban jelentkezik Mure$an András (1816—1863) személyében, ki Petófi Sándor „Talpra magyar!" çzimû kólte- ményének hatása alatt megírta a „De§teapt£te române"-t, mely ma az egész románság ünnepi szózata. Barnufiu Simon, mint jogász, Lázár Gyórgy, mint bolcsész és paedagogus érdemelnek emlitést. A legelsó román hirlap, a „Gazeta de Transilvania", 1838-ban indi'il meg Brassóban Baritiu Gyórgy szerkesz- tésében. Ma is fonn áll. 1864-ben alakúlt meg az „Asociatiunea Transilvanä" irodalmi és néprajzi társaság Nagy-Szebenben. Van egy szinház-alapra gyújtó társaság is, melynek tókéje már harmadfélszáz ezer korona. A románság kózmúvelódési és politikai téren Magyarországból kapta mindig az ósztónt. Ez a vezetés a hatvanas évek végeig tartott, mikor nálunk az alkotmányosság új korszaka megindúlt, Románia pedig ónálló és nemzeti állammá alakúlt. Néprajz. — A hazai románság népi sajátosságát balkáni eredetúségével és ósi foglalkozásával, a pásztorkodással magyarázhatjuk meg. A románság a pásztorkodást mindenütt a havasok kózótt úzte ; azért a román ember igazi cíeme a havas. A havastetókról kórúlnézve csinálta meg politikai foldrajzát is