Seite - 416 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

416 a vôlgyek és a folyók mente szerint. Minden havascsoportnak megvolt a maga külón tara-]í\ (országa) : tara Hategului (Hátszegország), tara Oltului (Olt- ország), stb. E {ara- (czára) kat néprajzilag külón álló szigetcknek tekinthetjük, melyekben szokás, erkôlcs, népliit, viselet, stb. más-más. A hazai románságban a lakóhelyek szerint vannak móczok, havasi mokányok, havasalji és síksági lakók (t,aran i). Ezeken kivúl vannak határvidékiek (marginen!), s erd'ókben lakók (padureni). A lakosságot szokás még a folyók mente szerint is meg- külónbóztetni : criçenï = kôrôsvôlgyick, someçeanï = szamosvólgyiek stb., sót viseletük után gubások (gubaçi\ fekete czondrások, stb. Román természet, jellem. — A románság természcte és jelleme három idószakban képzódótt ki. Az elsóben, mint félnomád pásztor, az államot nem ismerte; a másodikban az államban élt ugyan, mint jobbágy, de jogok nélkül; a harmadikban mar az állam ósszes jogainak élvezetébe lépett. Az elsóben, félnomád korában, semmiféle korlátot nem ismert; világa a szabad természet volt. Magára hagyatva, szellemi korlátoltságában a balhiedelemek és a babona rabja lett. Mikor élete második korszakában az állami intézmények kózé kerúlt, szellemi kiskorúságánál fogva szerepet nem vihetett; a társadalom egyedúl testi munkáját értékesithette. Fólhasználják, mint szolgát és jobbágyot, s ezzel jellemében kifejlôdtek a jobbágyrendszer nyomásával együtt járó hajlamok. Ma, mikor a román nép az állampolgárság minden jogát élvezi, egyre jobban megszabadúl azoktól a hajlamoktól is, melyek régi állapotának ered- ményei voltak. A mai hazai románt a kóvctkezóleg jellemezhetjük : fajához, nyelvéhez, szokásaihoz, hagyományaihoz és viseletéhez ragaszkodó ; egymás kózótt ósszetartó, az idegenek iránt tóbbnyire bizalmatlan; a maga kórébcn munkás, szorgalmas, s a mennyire szegénysége engedi, rendet és tisztaságot kedveló; jószivú, de haragtartó és boszúálló. Kiilônben emberbecsûlô. Kedveli a zenét és éneket, szereti a tréfát és gúnyolódva ostorozni az cmberi hibákat, gyóngcségeket. A bajt kerúli; de ha benne van, megbirkózik vele. Sokat kiáll és türelmes. Igen vallásos, sót babonás is, noha már babonásságából sokat engedett. Az állami szervezetben a hazai fóldhóz ragaszkodó és kónnyen kormányozható elemnek van elismerve. Ház, bútorzat. — A hazai románság saját építési módját leginkább a havasban s olyan helyeken tartotta fónn, a hol nagyobb tómegekben külón lakik. A román ház 3s) haladott és új jelleget mutat. Az ós alak a rendszerint fából vagy sovényból épúlt pásztorkunyhó, a sztina vagy kaliba. A haladottabb jelleg a tulajdonképeni román ház (casd), mely a kalibához ragasztott pitvarból,