Seite - 420 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

420 nevek csak a legújabb idöben jöttek divatba. A románság kezdetben csak keresztneveket használt. Ezekból lettck nagyobb részint a családnevek. A nép így mondja ma is: Pavel al lui Niculae = Pável a Nikuláé (Nikula fia Pál). Igy lett aztán az apa keresztneve a fiú családnevévé: Pavel Niculai. A román- ságnak a család fogalmára nincs népies szava, hanem a neam (nem), rudá, rudenie (rokonság) és sdmántd (mag) szavakkal helyettesíti. Ruházat, viselet. — A román nép gyapjú és vászon ruházatát általában maga készíti a maga szóttéból. Boltból csak oly czikket vásárol, melyet odahaza maga nem tud elóállítani. A jobb módú román embernek külön ünnepló és hétkóznapi ruhája van. A férfiak nyári öltözete a következö: térdig eró bó vászon vagy gyolcs ing; bokáig éró vászon gatya; ritkábban csizma, többnyire bocskor; keskenyebb vagy szélesebb b'órtüsz'ó; kalap, havasi vidékeken sok helyen még nyárban is báránybór kucsma; szükebb vagy bóvebb darócz vagy vászon nadrdg. A legények a tüszö fölött még két újjnyi széles, gyöngyökkel, gombokkal kirakott szíjat is viselnek, még pedig kétszeresen övezve. Ezenkivúl a tüszó helyett itt-ott két-három újjnyi széles szines gyapjúovet hordanak. A téli OltOzék a következö darabokból áll: kucsma, nyakkend'ó, bárányb'ór mellény újj nélkül; ha újja van s derékig ér, kis kozsók a neve; továbbá darócz nadrdg, mellény, szokmdny, nagy kozsók vagy bunda. A nók nyári ruházata a következö: a fiatalabb nóknél szór, selyem vagy karton kend'ó, s némely vidéken a kendö fölött még szalmakalap is. Az idösebb nók pamut vagy gyolcs kendót viselnek, s kender- vagy lenvászon inget, melynek felsó részét ie-nek, az alsót pedig poale-vak nevezik; mellényük fínomabb posztóból van, kizsinórozvaés gyöngygyel kivarrva, olyan b'órmellény, mint a férfiaké; ezekhez rendszerint kékszínú öv, kotény, kalrincza, czip'ó vagy csizma, sokszor pedig bocskor járúl. A téli ruházat vastagabb és melegebb kelméból van. Különösebb téli ruhadarab a kozsók vagy a bunda. A viganó és a szoknya magyar hatás eredménye. A fiatalság oltozetében nagyon fontos a fejtó- vagy selyem hímzés, a varrottas, a gyöngy, a gomb és a toll; továbbá a különbözö nagyságú ezüst- és aranypénzek. A színek kózúl a román nép a rikítóbbakat és élénkebbeket szereti. A havasi lakók legértékesebb ruhája a selyemmel szépen kivarrott nagy kozsók. A román nó nagy gondot fordít a katrinczára is. Maga szövi, s arra törekszik, hogy az óvéhez hasonló egy se legyen a faluban. A legények kucsmájokon s kalapjokon éló vagy csinált-virág bokrétát, gyöngyökkel kirakott szalagot, keskeny fekete vagy arany zsinórt