Seite - 426 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

426 mazása idején mondják, mint ráolvasást, a külónféle mondókákat, melyek vagy verses, vagy prózai alakúak. A közmonddsok igen nagy számúak. Kózúlók nehány népszerúvé lett a románsággal együtt éló más ajkú lakosok között is. Nagy részók bibliai származású; sokat átvett a román a magyartól s a többi népektól is. A nép szellemét és bólcseségét azonban leghivebben azok tükrözik vissza, a melyeket maga a román nép alkotott. Ilyenck: A falu nem hisz az éhesnek. — Ha éget az üszó'k, még az apád szakálldba is bedobod. — Aliñes nehezcbb az üres tarisznydndl. — Az asszony még az ördögöt is megvénítette. A román népmeséket három nagy csoportba sorolhatjuk: mithikus- néprajzi (ethniko-mithikus) és valldsi tartalmúakra. Az elsó csoportban a pogány kultusz egyes népies alakjai szerepelnek, minó a zína apelor (a vizek tündére), a fit f,rumos, stb. czimú mesék. A második csoportban már óriások, tórpék, táltosok, természet fólótti erejú lények, külónbózó királyok küzdenek egymással. Nevezetescbb alakjaik e meséknck: a strámbd lemne (fahajlító), a barba-cot (rófós szakállú). A harmadik esoport az istennel, szentekkel, az órdóggel és a halál dolgaival foglalkozik. A legendák és vionddk száma szintén igen nagy; külónósen a szárnyas állatokra vonatkozók szépek. Majdncm minden állatnak megvan a maga legendája. Születési, lakodalmi és temetési szokdsok. — A román nép hite szerint van ceas bun (jó óra) és ceas reu (rosz óra); a ki rosz órában születik, egész életében szerencsétlen lesz. A születés után való harmadik napon szoktak az ursitdk (sorsvetók) a gyermek jóvóje fólótt határozni ; addig az anyának állandóan ébren kell lennie, hogy baj ne érje gyermekét. Az elsó fürósztéskor ezüst pénzt dobnak a fürdóvizbe, hogy a gyermek jóvendó napjai fehérek (boldogok) legyenek és élete tiszta legyen, mint az ezüst. A •temetési szokdsok vidékenként külónbózók. Általános szokás, hogy a halottat megmossák, gyolcsba takarják, és lcgjobb ruhájába óltóztetik fól. Koporsóba tétel után két lábát ósszekótik. Mielótt a koporsót beszegeznék, a kótést eloldják, hogy a másvilágra szabadon mehessen. Melléje a koporsóba pénzdarabokat tesznek, hogy a vámokon — ilyen 7, 9, vagy 99 van — a vámot megfizcthesse. A temetés napján a gyászmenet elindúlása elótt kiosztják a pomana-1 (alamizsnát), a mi pénzból és kalácsból áll. A halotthoz legkózelebbi rokon férfiak a temetés utánig hajadon fóvel járnak, a nók kibontott hajjal s gyászruhában. A temetési szertartás és a gyászmenet alatt fólfogadott asszonyok énekló hangon, keservesen jajgatva siratják az elhúnytat (bocet).