Seite - 431 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

431 napig tart. Minden vasárnap és ünnepen táncz van, melynek helyisége rend- szerint a korcsma udvara vagy valamelyik csúr. A legények idejekorán egy vagy több tánczbírót választanak, a kik az ifjúságot tànczkôzben rendben tartják, a rendetlenkedóket kiútasítják, a czigányokat megfogadják s a kôltsé- gekról gondoskodnak. Tánczkózben kurjongatnak és tánczszókat rikkantanak. A tánczok száma fölötte nagy. Vannak tisztán férfi- és vegyes tánczok. A férfitánczok között leghircsebb a kaluçer, mely nyolcz változatból (figurából) áll, a melyeknek szépségét az összhang és az ütemérzék emcli. Legnchezebb figura, mikor mindenik a fejére áll és sarkaikat a botokon háromszor összeverik. Általában még kcdvcltebb tánczok a bätuta, szintén férfi-táncz, s a merimtelui, a niokányok aprózó táncza. A társas és vegyes tánczok között legelterjedtebb a lassú és gyors ardeleana, a hora, mely különösen a lakodalmakon szokásos, a fariña, turca, serba vagy brêul\ a mânioasd, mocäneascä, haidäu, stb. A táncz idöszaka után kezdódik a fonózás, melyet a leányok rendeznek s mely már egészen téli mulatság. A leányok kibérelnek egy szobát s ott a hét bizonyos napjain osszegyúlnek és a legények társaságában éjfélig fonnak, tánczolnak és dalolnak. A gyülekezésre furulyás adja a jelt. A mcnyecskék külön fonót tartanak, de abba férfinak járni nem szabad. Van nyári fonó is, mely rendesen a szabadban holdvilágnál foly. A kaláka ma már szintén idôtôltés számba megy. A kalákások ünnepló ruhában jelennek meg a munkában — leginkább aratóban, — a mely zene és énekszó mellctt foly. A munka vége nagy áldomás és táncz. A vdsár a román népnél ünnep számba megy, mint találkozó és ismer- kedó alkalom. Mindenki ünnepi ruhában látogatja a vásárokat. A leányok külö- nösen kicsinosítják magukat, mert legtöbbnek a vásárokban akad szereneséje. Havasi vidékeken czek az összejövetelek (nedee) sok helyen leánynézés kedveért tôrténnek. E nemben különösen a gainai (Torda-Aranyosmegyének Bihar felé csö egyik havasán) lednyvdsár nevezetes. Alkalmi szokások, babonák. — A román nép bizonyos napokon e napokhoz fuzött babonás hitnek él, s részben vagy egészben nem dolgozva ünnepel. Igy a többi között: keddi napokon az asszonyok nem fonnak, mert ez esetben Marmolea szellem megôlné öket. Pànteken nem fésûlkôdnck, nem söpömek, mert Sta. Vïnere (Szent Péntck) fö- és szemfájással verné meg öket. Egyes kôzônséges vagy ünnepnapokhoz bizonyos babonás szokások fuzödnek. így karáesony napján tánezolják a turca-1, noha azt tartják, hogy a ki tánezolja, attól az örzö angyal hat hónapra eltávozik. A turca fából kifaragott