Seite - 431 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2
Bild der Seite - 431 -
Text der Seite - 431 -
431
napig tart. Minden vasárnap és ünnepen táncz van, melynek helyisége rend-
szerint a korcsma udvara vagy valamelyik csúr. A legények idejekorán egy
vagy több tánczbírót választanak, a kik az ifjúságot tànczkôzben rendben
tartják, a rendetlenkedóket kiútasítják, a czigányokat megfogadják s a kôltsé-
gekról gondoskodnak. Tánczkózben kurjongatnak és tánczszókat rikkantanak.
A tánczok száma fölötte nagy. Vannak tisztán férfi- és vegyes tánczok.
A férfitánczok között leghircsebb a kaluçer, mely nyolcz változatból (figurából)
áll, a melyeknek szépségét az összhang és az ütemérzék emcli. Legnchezebb
figura, mikor mindenik a fejére áll és sarkaikat a botokon háromszor összeverik.
Általában még kcdvcltebb tánczok a bätuta, szintén férfi-táncz, s a merimtelui,
a niokányok aprózó táncza. A társas és vegyes tánczok között legelterjedtebb
a lassú és gyors ardeleana, a hora, mely különösen a lakodalmakon szokásos,
a fariña, turca, serba vagy brêul\ a mânioasd, mocäneascä, haidäu, stb.
A táncz idöszaka után kezdódik a fonózás, melyet a leányok rendeznek
s mely már egészen téli mulatság. A leányok kibérelnek egy szobát s ott
a hét bizonyos napjain osszegyúlnek és a legények társaságában éjfélig fonnak,
tánczolnak és dalolnak. A gyülekezésre furulyás adja a jelt. A mcnyecskék
külön fonót tartanak, de abba férfinak járni nem szabad. Van nyári fonó is,
mely rendesen a szabadban holdvilágnál foly.
A kaláka ma már szintén idôtôltés számba megy. A kalákások ünnepló
ruhában jelennek meg a munkában — leginkább aratóban, — a mely zene és
énekszó mellctt foly. A munka vége nagy áldomás és táncz.
A vdsár a román népnél ünnep számba megy, mint találkozó és ismer-
kedó alkalom. Mindenki ünnepi ruhában látogatja a vásárokat. A leányok külö-
nösen kicsinosítják magukat, mert legtöbbnek a vásárokban akad szereneséje.
Havasi vidékeken czek az összejövetelek (nedee) sok helyen leánynézés kedveért
tôrténnek. E nemben különösen a gainai (Torda-Aranyosmegyének Bihar felé
csö egyik havasán) lednyvdsár nevezetes.
Alkalmi szokások, babonák. — A román nép bizonyos napokon e
napokhoz fuzött babonás hitnek él, s részben vagy egészben nem dolgozva
ünnepel. Igy a többi között: keddi napokon az asszonyok nem fonnak, mert ez
esetben Marmolea szellem megôlné öket. Pànteken nem fésûlkôdnck, nem
söpömek, mert Sta. Vïnere (Szent Péntck) fö- és szemfájással verné meg öket.
Egyes kôzônséges vagy ünnepnapokhoz bizonyos babonás szokások fuzödnek.
így karáesony napján tánezolják a turca-1, noha azt tartják, hogy a ki
tánezolja, attól az örzö angyal hat hónapra eltávozik. A turca fából kifaragott
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Band 23/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország VI
- Band
- 23/2
- Autor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.97 x 21.95 cm
- Seiten
- 344
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch