Seite - 433 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

433 Szebenmegye. Szebenmegye a Maros es Olt kOzOtt fekszik ott, a hoi e ket folyd meg egyszer egymashoz kOzeledik, miel<5tt deli iranyba kanyarodva Erdelyt elhagyna. Nyugaton Hunyadmegyevel, keleten Fogarassal, delen Romaniaval, ejszakon Als6-Feher es Nagy-Kukull<5 megyekkel hataros. Csak 3313.52 negy- szOgkilometernyi terjcdclmu s igy a kisebb megyek koze tartozik. A megye foldrajzi torzsOket a Szeben-hegyseg alkotja, mely delrol ejszak fele a Szeben folyo vfilgye fele lejWsOdik, a Szeben foly6 lapalyat szegelyzfi el6hegyekbcn, es a folydt6l ejszakra a Nagy-KttkQll5 vizeig terjedo dombos videkben, mintegy harmas lepcs6zetben ereszkedik ala. Keleten a megye teru- letehez a Fogarasi havasok egy resze tartozik, melyet a torzsoktol a Voros- toronyi szoros vdlaszt el. A Szeben-hegyseg a Deli-Karpatok ot f<5bb tomege kozul csak a ket ejszakit foglalja magaban, melyeknek egyike Romania fele hatarbastyat alkot. Mindket hegyseg videken uralkod6 az archai-koru kristalyos pala; a mezoz6ib6l csak a kreta fordul el6, de mindig csak a kristalyos palakhoz simulrt szigetekkent. A kenozdi csoport kepz6dmenyei a hegyseg szegelyet, valamint a kOzepvideknek a lapalyt6l ejszak fele huz6d6 hegyeit alkotjak es az erdelyi harmadkori medencze delnyugati reszehez tartoznak. A hegyseg kristalyos kfizetei harom csoportba oszthat6k: az clso, a legregibb csoport granitszeru gneiszb6l all, mely sehol sem mutatkozik osszefQgg(5en elhuz6d6 tOmegekben, hanem csak egyes tOmzsokben es bar ritkan, val6di granitba is atmegy; a mdsodik csoport magaban foglalja a tiszta kristalyos, hatarozottan pal as szerkezetu k6zetnemeket, tehcit a kQlonbozo gneisz- es csillampala-felesegeket, valamint a szdrvinyosan jelentkez6 kristalyos mesznemeket es szerpentineket; a harmadik csoport a kevesbbe jdl megallapithatd kristalyos palanemeket foglalja magaban. A Deli-Karpatok keleti agaiban elofordul6 jura-kepz6dmeny hianyzik a megye hatarhegysegeben, a kreta-kepzSdmenynek is csak egyes nyomai talalhat6k. A videk folyamvOlgyeinek als6 lejtoit a lapalyok szege- lyekent a diluvium lerakodasai boritjak, melyek rendesen terrasz-kepz<5dmenyul valnak ki a legujabb, meg most is fejlodesben lev6 alluvialis vizmelleki lerako- ddsokbdl. A Vizakna melletti vOlgymedenczeben, Szebent6l 11 kilometernyire ejszakkeletre hatalmas tOmegben lathatd az a sdtest, mely az egesz erdelyi medencze peremet szegelyezi. A hegyseget egesz vonalan hatalmas erd<5k boritjak. KOzel 1500 meternyi magassagig a bilkk hoditott maganak tert, M. 55