Seite - 434 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2
Bild der Seite - 434 -
Text der Seite - 434 -
434
Ott azonban àtengedi helyét a jegenyefenyûnek, mig a lûczfenyu a nyirkos
vizmosâsokba rejtôzôtt. A bércztetôket a csodâlatos görbületekkel âgas-bogas
törpe-fenyü (pinus pumilio) és a havasi égerfa (alnus viridis) lepi el. A buja
zöldben pompâzô hegység kellemes üdülöhelyekkel kinàlkozik sôtétkék gölya-
orrtöl ékcs és a különlegesen erdélyrészi Ericaceàk (Brukenthalia spiculifolia)
illatjâtôl fûszeres rétségein. A Bisztra-telep elhagyott fahazaiban (1400 méter),
valamint a La Dus-nak nevezett vâmôrségnél ( 1317 méter) évrôl-évre szâmosan
is jelennek meg a szâsz-sebesi és szebeni ûdûlni vâgyôk; a vârosi erdészlak
körül pedig az Ôzréten (Schanta 1340 méter), hat ôrànyira Nagy-Szebcntôl,
egyre szaporodik az ujonnan épûlô nyàri lakok szâma s egy rövid ôrânyival
tovâbb nyugatra a Hohe Rinne magaslaton (1442 méter) 1894 öta kényelmes
gyôgyhâz emelkedik.
A vidék folyövizekben szegény. A Sebes vizét, mely közel România
hatârâhoz eredve, éjszaki irànyban hömpölygeti àrjait és Gyula-Fehérvàr alatt
a Marosba torkollik, a kincstàri erdôségek fàjânak könnyebb szâllitâsa czéljâ-
böl zsilipek épitésével és mesterséges gàtak emelésével tutajozhatôvâ tették;
a megyét kôzépirânyban àtszelô Szeben folyöcska sokkalta csekélyebb vizû,
semhogy ipari czélokra hasznâlhatô volna, s csak jobb oldali mellékpatakjânak,
a Czâd.nak, van elég erôs esése, hogy a hasonlö nevu falu bejâratânâl annak
a nagy villamtelepnek a kerekeit hajtsa, mely Nagy-Disznödot és Szebent,
a villamossâgnak 7> illetôleg 18 kilométernyi tàvolsâgra valö âtvitele àltal
vilàgitô és mozgatö erôforrâssal lâtja el. A Szeben baloldali mellékfolyôja,
a Hortobàgy (Harbach), mâr egészen csekély patak. Nem hasznâltâk fol hajtö
erôkûl a Szurulröl lerohanö hegyi siökat, s az Oltnak hajözhatövä tétele is csak
a jöv<5t<5l varhatö, noha mâr II. Endre kiràly megadta a jogot a Barczasâg egy
részét akkor birtoklö német lovagrendnek, hogy az Olton hat hajöt jàrathasson.
1838-ban egy Olt-hajözötärsasag alakult, mely bizonyos idöközökben egy-egy
àrukkal megrakott hajöt is inditott ûtnak le a Dunâhoz, de a vâllalat a vele
jàrô sok kôltség s egyéb nehézségek miatt abba maradt.
A megyét két utvonal szeli ât. Az egyik Szàsz-Sebesen és Nagy-Szebenen
ât vezet a Marostöl az Olthoz (illetôleg a vöröstoronyi szoroshoz) s ilyformân
a magyar Alföldet a Balkân-félszigettel köti össze ; a mâsik egyrészt a Visza
völgye (Kis-Kapus) felôl, mâsrészt a Hortobâgy vôlgyén törekszik Erdély éjszaki
részeit az Oit vôlgyével összekötni.
A römai korszak elôtti idô maradvânyaiul tekinthetôk azok az urnasirok,
melyeket Szàsz-Sebesnél és Hermânynàl talâltak, s az a kôrûlbelul 8 mâzsa
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Band 23/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország VI
- Band
- 23/2
- Autor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.97 x 21.95 cm
- Seiten
- 344
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch