Seite - 434 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

434 Ott azonban àtengedi helyét a jegenyefenyûnek, mig a lûczfenyu a nyirkos vizmosâsokba rejtôzôtt. A bércztetôket a csodâlatos görbületekkel âgas-bogas törpe-fenyü (pinus pumilio) és a havasi égerfa (alnus viridis) lepi el. A buja zöldben pompâzô hegység kellemes üdülöhelyekkel kinàlkozik sôtétkék gölya- orrtöl ékcs és a különlegesen erdélyrészi Ericaceàk (Brukenthalia spiculifolia) illatjâtôl fûszeres rétségein. A Bisztra-telep elhagyott fahazaiban (1400 méter), valamint a La Dus-nak nevezett vâmôrségnél ( 1317 méter) évrôl-évre szâmosan is jelennek meg a szâsz-sebesi és szebeni ûdûlni vâgyôk; a vârosi erdészlak körül pedig az Ôzréten (Schanta 1340 méter), hat ôrànyira Nagy-Szebcntôl, egyre szaporodik az ujonnan épûlô nyàri lakok szâma s egy rövid ôrânyival tovâbb nyugatra a Hohe Rinne magaslaton (1442 méter) 1894 öta kényelmes gyôgyhâz emelkedik. A vidék folyövizekben szegény. A Sebes vizét, mely közel România hatârâhoz eredve, éjszaki irànyban hömpölygeti àrjait és Gyula-Fehérvàr alatt a Marosba torkollik, a kincstàri erdôségek fàjânak könnyebb szâllitâsa czéljâ- böl zsilipek épitésével és mesterséges gàtak emelésével tutajozhatôvâ tették; a megyét kôzépirânyban àtszelô Szeben folyöcska sokkalta csekélyebb vizû, semhogy ipari czélokra hasznâlhatô volna, s csak jobb oldali mellékpatakjânak, a Czâd.nak, van elég erôs esése, hogy a hasonlö nevu falu bejâratânâl annak a nagy villamtelepnek a kerekeit hajtsa, mely Nagy-Disznödot és Szebent, a villamossâgnak 7> illetôleg 18 kilométernyi tàvolsâgra valö âtvitele àltal vilàgitô és mozgatö erôforrâssal lâtja el. A Szeben baloldali mellékfolyôja, a Hortobàgy (Harbach), mâr egészen csekély patak. Nem hasznâltâk fol hajtö erôkûl a Szurulröl lerohanö hegyi siökat, s az Oltnak hajözhatövä tétele is csak a jöv<5t<5l varhatö, noha mâr II. Endre kiràly megadta a jogot a Barczasâg egy részét akkor birtoklö német lovagrendnek, hogy az Olton hat hajöt jàrathasson. 1838-ban egy Olt-hajözötärsasag alakult, mely bizonyos idöközökben egy-egy àrukkal megrakott hajöt is inditott ûtnak le a Dunâhoz, de a vâllalat a vele jàrô sok kôltség s egyéb nehézségek miatt abba maradt. A megyét két utvonal szeli ât. Az egyik Szàsz-Sebesen és Nagy-Szebenen ât vezet a Marostöl az Olthoz (illetôleg a vöröstoronyi szoroshoz) s ilyformân a magyar Alföldet a Balkân-félszigettel köti össze ; a mâsik egyrészt a Visza völgye (Kis-Kapus) felôl, mâsrészt a Hortobâgy vôlgyén törekszik Erdély éjszaki részeit az Oit vôlgyével összekötni. A römai korszak elôtti idô maradvânyaiul tekinthetôk azok az urnasirok, melyeket Szàsz-Sebesnél és Hermânynàl talâltak, s az a kôrûlbelul 8 mâzsa