Seite - 436 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2
Bild der Seite - 436 -
Text der Seite - 436 -
436
sulyû, fegyverek, szerszâmok, ékszerek, edények és érczlepények halmazâbôl
allô lelet, a melyre 1870-ben a Szebentôl alig négy kilométernyirc fekvô Szent-
Erzsébeten akadtak. A römai korböl valök azok az ûtmaradvânyok, mclyek
egyrészt Talmâcsnàl az Oit vôlgyében, mâsrészt a Vöröstoronyba elâgazva
még ma is vilâgosan fölismerhetök. Cedonica és Caput Stenarum römai
allomâsok romjai Szeredahely és Vizakna mellett még megällapithatök ; a
Vöröstoronyban falmaradvânyok tanüskodnak a römai katonasâgnak erôditô
munkàlatairôl.
A hunok, götok, gepidâk, besenyôk alig hagytak maguk utân mara-
dandö nyomokat ; mélyebb volt hatàsaiban egy szlâv néptôrzsnek a letelepu-
lése, melytôl a Szeben-hegység ormainak és patakjainak elnevezései s magânak
a Szeben folyönak a neve is szârmazhatnak.
A XII. szâzad közepe tâjân költöztek ide II. Géza kirâly hivâsâra az alsö
Rajna és Mosel mellékérôl az ûgy nevezett erdélyi szâszok. Kétségtelen, hogy
zömük nyomban a Szeben vôlgyét szâllotta meg. Az egész betelepitett föld-
terûlet egyhâzi és politikai szervezet tekintetében, a régi szokâshoz hiven, a
folyöröl kapta elnevezését, a vàrost magât a legrégibb okiratokban a kerulettôl
valö szigorü megktllônbôztetéssel villa Hermanni-nak hivjâk, valöszinuleg
alapitöjänak a nevérôl. A magyar nyelvben Szeben, Nagy-Szeben nevet kapott
a Szeben vagy Cibin patakröl, de ez az elnevezés a német nép nyelvében soha
sem honosodott meg.
A megye teruletén két régi magyar teleprôl is kell emlitést tennünk:
az egyik Szakadât az Oit partjân, a megye keleti hatàràn, a mâsik Vizakna;
ezek a Szâsz-Sebes kôzelében lévô magyar telepitési maradvànyokkal együtt
az eredeti székely telepités folytatâsainak tekinthetôk.
Hogy a romànok mikor vândoroltak be Szeben vidékére, pontosan nem
tudjuk meghatârozni. Jelenleg az olâhsâg kivâlt a megye nyugati és déli
hegyvidékeit lakja, falvaival 900 méternél magasabbra is fölhatolva, mig a
németség a folyök völgyeiben s a lapâlyos részeken lakik, hol azonban az
olâhoknak is jökora szâzaléka vegyul kôzéjôk. Az olâhok legnagyobb részt
a görög-keleti vallâs hivei, a németek a falvakban mindnyâjan, a vârosokban
legtöbbnyire az àgostai evangelikus hitvallâst követik. A magyarok e megyé-
ben leginkâbb magâban Szebenben laknak.
Egyrészt a népesség eloszlâsa, mâsrészt az éghajlat szabja meg a
gazdasâgi élet irânyait. A délen emelkedô magas hegyek, a melyek csupân
néhâny hönapon àt mentesek a hötöl, az éghajlatot zordabbà teszik, mint a
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Band 23/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország VI
- Band
- 23/2
- Autor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.97 x 21.95 cm
- Seiten
- 344
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch