Seite - 436 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

436 sulyû, fegyverek, szerszâmok, ékszerek, edények és érczlepények halmazâbôl allô lelet, a melyre 1870-ben a Szebentôl alig négy kilométernyirc fekvô Szent- Erzsébeten akadtak. A römai korböl valök azok az ûtmaradvânyok, mclyek egyrészt Talmâcsnàl az Oit vôlgyében, mâsrészt a Vöröstoronyba elâgazva még ma is vilâgosan fölismerhetök. Cedonica és Caput Stenarum römai allomâsok romjai Szeredahely és Vizakna mellett még megällapithatök ; a Vöröstoronyban falmaradvânyok tanüskodnak a römai katonasâgnak erôditô munkàlatairôl. A hunok, götok, gepidâk, besenyôk alig hagytak maguk utân mara- dandö nyomokat ; mélyebb volt hatàsaiban egy szlâv néptôrzsnek a letelepu- lése, melytôl a Szeben-hegység ormainak és patakjainak elnevezései s magânak a Szeben folyönak a neve is szârmazhatnak. A XII. szâzad közepe tâjân költöztek ide II. Géza kirâly hivâsâra az alsö Rajna és Mosel mellékérôl az ûgy nevezett erdélyi szâszok. Kétségtelen, hogy zömük nyomban a Szeben vôlgyét szâllotta meg. Az egész betelepitett föld- terûlet egyhâzi és politikai szervezet tekintetében, a régi szokâshoz hiven, a folyöröl kapta elnevezését, a vàrost magât a legrégibb okiratokban a kerulettôl valö szigorü megktllônbôztetéssel villa Hermanni-nak hivjâk, valöszinuleg alapitöjänak a nevérôl. A magyar nyelvben Szeben, Nagy-Szeben nevet kapott a Szeben vagy Cibin patakröl, de ez az elnevezés a német nép nyelvében soha sem honosodott meg. A megye teruletén két régi magyar teleprôl is kell emlitést tennünk: az egyik Szakadât az Oit partjân, a megye keleti hatàràn, a mâsik Vizakna; ezek a Szâsz-Sebes kôzelében lévô magyar telepitési maradvànyokkal együtt az eredeti székely telepités folytatâsainak tekinthetôk. Hogy a romànok mikor vândoroltak be Szeben vidékére, pontosan nem tudjuk meghatârozni. Jelenleg az olâhsâg kivâlt a megye nyugati és déli hegyvidékeit lakja, falvaival 900 méternél magasabbra is fölhatolva, mig a németség a folyök völgyeiben s a lapâlyos részeken lakik, hol azonban az olâhoknak is jökora szâzaléka vegyul kôzéjôk. Az olâhok legnagyobb részt a görög-keleti vallâs hivei, a németek a falvakban mindnyâjan, a vârosokban legtöbbnyire az àgostai evangelikus hitvallâst követik. A magyarok e megyé- ben leginkâbb magâban Szebenben laknak. Egyrészt a népesség eloszlâsa, mâsrészt az éghajlat szabja meg a gazdasâgi élet irânyait. A délen emelkedô magas hegyek, a melyek csupân néhâny hönapon àt mentesek a hötöl, az éghajlatot zordabbà teszik, mint a