Seite - 442 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

442 végrendeletében hitbizománynyá emelt vagyonából kihasított 36.OOO forintot, s ez ôsszeget múkincseinek és kónyvtárának fontartására és gyarapitására szánta azzal a rendeltetéssel, hogy fiutódjai esetleges kihaltával a gyújtemények az azokat magában foglaló házzal együtt a szebeni evangelikus gymnasium birtokába menjenek át, de a kôzônség használatára nyitva tartassanak. (Egyéb vagyona ugyane végrendelet határozmányai értelmében késóbb a szebeni evangelikus hitkózségnek jutott.) Az alapitványi tóke azóta tóbb mint 120.000 forintra nôvekedett, miért is a múzeum, melynek elsó kónyvtárnoka a homoeopathiának késóbb hires megalapítója, Hahnemann Sámuel volt, kitúnóen teljesithette kózmúvelódési hivatását. A kónyvtárban tóbb mint 100.000 kótet kónyv van. E kónyvtárnak kiváló nevezetességei : az Erdélyre vonatkozó ósszes múvek és nyomtatványok teljes gyújteménye, továbbá a XVIII. század kózepe és vége táján virágzott német, franczia, angol és olasz irodalom eredeti kiadású termékeinek meglehetósen teljes számú gyújteménye, melyet maga Brukenthal gyújtótt óssze, és az ósnyomtatványok gazdag gyújte- ménye; a kézíratok kózúl külónósen is folemlítendó egy XV. századból eredó 4-ed rétú imádságos kónyv, mely 315 finom hártya levélen gyónyórú lapszéli ékítményeket és szóvegábrákat is tartalmaz, melyek igazi németalfóldi kónyv- festók ecsetére vallanak ; valamikor a Prága melletti Szent Margit-kolostor tulajdona volt. A múzeum régiségtára Erdély archaeologiai ismeretére, neveze- tesen a Mithras-kultuszra vonatkozólag becses adalékokat tartalmaz. Mindehhez nagy érem- és természetrajzi gyújtemény, továbbá kép- és metszetgyújtemény járúl. Ez utóbbi gyújtemény 15 szobában mindóssze 1161, részint olasz, részint német és németalfóldi festményt foglal magában; a hazai múvészek múveinek száma 41. A festmények tetemes része régebbiek másolata, de vannak eredeti múvek is, így példáúl egy férfit ábrázoló arczkép, melyet újabban Jan van Eyck múvéúl ismertek fol. A nagy piacztól nem messzire, a Mészáros-útcza (Fleischergasse) végén áll a városháza, melynek tornya egyszersmind kapuja az alsó városba vivó meredek lejárónak. E torony erkélyeivel, tornyocskáival, vadszólóvel befuttatott falaival, kecses párkányzataival és ablakkereteivel egyik szép maradványa Szeben régi, renaissance stilú építményeinek ; de tanújele a polgári jóllétnek is, minthogy Pempflinger Márk (-f- 1537.) tulajdonából ment át vásárlás útján a város birtokába. Szeben városának és a szász nemzetnek levéltára is ez épúletben van elhelyezve. A városházától az újonnan nyitott útvonalon át az evangelikus gymnasium mellett a Huet-térre érünk, mely nevét a politikai téren, valamint