Seite - 454 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

454 az iparosok jogaira és kôtelességeire, valamint házi és erkölcsi életére vonat- kozólag is. A czéheknek nemcsak ipari, hanem politikai fontosságuk is volt. Szavuk a város kormányzatához tartozó minden kózügynél sokat nyomott a mérlegben, s azonkivúl ók szolgáltatták a városok védelmi erejét is. Brassóban és a többi városokban még ma is róluk nevezik el a fönmaradt régi erödit- mények egyes bástyáit és falközeit a szerint, a mint azok védelme egyik vagy másik czéhre volt bízva. Honvédelem. — A czéhekbe sorozott szász polgárság igyekezett kivenni részét a haza védelméból is. A torténet elbeszéli, hogy minó részt vettek Erdélynek a tórók elleni védelmezésében. Az eredetileg ór- és védótornyok, melyeket a letelepedéskor elsó védelmi eszkózókúl építettek, csakhamar szilárd kastélyokká és templom-eródókké bóvúltek ki, sót az utóbbiak az alkalmas és népesebb helységekben terjedelmes és jól megerósített kerített városokká lettek. Nagy-Szeben, Brassó, Segesvár, a rozsnyói, kóhalmi, tórcsvári s a többi erós- ségek nemcsak az oláhországi és moldovai vajdák eilen bizonyúltak hatalmas védómüveknek, hanem a török had is több izben hasztalanúl ostromolta óket. A szász városokban igen korán kezdték használni a lövöfegyvereket. Brassónak és Nagy-Szebennek volt a legteljesebb fegyverkészlete. Szertáraik tele voltak mindenféle hadi készséggel, sót ágyúkat is öntöttek. A XVI. század kózepén Nagy-Szeben falait ötven ágyú órizte s Brassóét sem kevesebb. A kereskedés. — Az iparral együtt haladt a kereskedés is. Ez nyugat felé Budán, Bécsen, Passaun, Augsburgon és Ulmon át egyik irányban elhatott Velenczéig, a másik irányban Lipcséig és Kölnig; éjszakkelet felé Lengyel- országba és délre a dunai tartományokon át egész Konstantinápolyig és Smyrnáig. A nyugati országokból való behozatal fóleg finomabb posztófélékból (speieri, kölni, stb. posztó) állott. A török tartományokból selymet, szónye- geket, fuszert, déli-gyümólcsót, halakat és nyers árúkat hoztak be. A keleti kivitelnek két fó tárgya volt : a posztó (németországi finomabb és hazai durvább) és a szász gyártmányú kés. Brassóban, Szebenben és Beszterczén a nagykeres- kedöknek valóságos társúlataik voltak. A magyar királyok mindig pártolták a szász kereskedelmet. A szász kereskedók vámfizetés nélkül járhattak-kelhettek az országban mindenütt. Brassónak, Szebennek, Beszterczének árúmegállító joga volt. Ugyancsak e városok bérelték 1493-tól kezdve a huszadot is. Iskola és tudomány. — Az iskolaügy ápolása az erdélyi szászok között, mondhatni, ósrégi. Mint az oklevelek ide vonatkozó adataiból kivehetó, a XIV. században, tehát elóbb, mint Németországban, átlag minden kózségben