Seite - 468 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

468 vonatkozäsu mondäk szäma nagyobb, mint a törtenelmi vonatkozäsüake. A törtenelmi mondäk tekintelyes resze a szäszok letelepülesehez füzddik. Majdnem mindenik szäsz helyseg keletkezesehez kapcsolddik ilyen monda. A szäsz nep kesöbbi elete is elegge mozgalmas volt arra, hogy szämos monda saijadjon ki beiöle. Azonkivul a török es tatär beütesek, meg a kurucz häborük vältozatos es többnyire gyäszos esemenyei is bö anyagül szolgältak a szäsz mondakölteshez. A szäsz nepdalkölteszet összefüggese a nemetorszägi nepdallal eltagad- hatatlan. Annyi bizonyos, hogy a mostani szäsz nepdalok legnagyobb resze a reformatio idejeben s azdta vändorolt be Nemetorszägbdl. A szäsz nep- dalokat, tartalmukat tekintve, egyhdziakra, törtdnelmiekre, szerelmiekre es tdrsas ¿letiekre oszthatjuk. A mi az egyhäzi enekeket illeti, bizonyos, hogy ilyet a szäsz nepkölteszet nem alkotott, hanem mindent a nemet neptdl vett ät. Törtenelmi dalban is szegeny, minek oka abban keresendö, hogy a kis szäsz nep kebeleben nem tämadhattak olyan nagy szabäsü vitezek, a kik hdsei lehettek volna a törteneti nepkölteszetnek. Szerelmi dalaiban legbensdbb kapcsolat van a termeszet es a szerelem között. A virägok sürun szerepelnek bennük. A rözsakoszorii jelkepe a kedves iränti vonzalomnak, a szalma- vagy a bogäncskoszorü pedig a visszaütasitäsnak. A virägok között is elsö a virägok viräga, a rözsa. Különösen kedvelt virägok meg a kek nefelejts es a szegfu. E szerelmi dalok alaphangülata ältaläban bänatos, a mi kapcsolatban van a nemet nep jellemevel. Nemcsak a nemet nepet szällja meg legnagyobb vigsäga közepette, hanem a szäszt is az a sajätsägos hangülat, az a tudalmatlan fäjdalomerzet, melyet Heine oly jellemzöen fejezett ki. A szäsz nepdalnak utolsd osztälyäba sorozhatjuk mindazokat a dalokat, melyek a tärsas elet örömeit zengik. Ilyenek az alkalmi, ünnepi, bor- es täncz- dalok, toväbbä a csalädi elet örömeit zengö es a gyermekdalok. Ez utdbbiakban nagyon gazdag a szäsz nepkölteszet. Különösen a mostoha gyermekek es az ärva leänyok sorsa erdekli a nepet. A mostoha anyätdl üldözött szegeny ärva- leäny szomorü eletsorsa tükrözödik vissza e rövid, de legtöbbször igazän szep dalok melyen megkapd rajzaiban. A hideg teli idoben edes anyja sirjan zokogd ärva gyermek panasza, a mostoha anyätdl bezärt leänyka keserves sirasa, a szüldi häztdl idegenbe üzött ärva bücsüzäsa, a szelveszes, zimankös iddben bolyongd ärva sorsa meghatd erzclmesseggel van megenekelve e dalokban. A szenvedd ärvänak is akad vigasztaldja az ärnyekot add fäban, a melegitd napban es a himes szärnyü tarka pillangdban, ha a szivtelen emberek ajtdrdl-