Seite - 470 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

470 csaläd, melyböl a ket legnagyobb magyar mathematikus, Bolyai Farkas es Jänos szärmazott. Dombosröl valök az Apäthy, Hamary, Mohäröl valök a Fogarassy, Somogyi, stb. csalädok. Kövesd pedig, a Könczey ¿9 Horväth csalädok ösi feszke, ügy tekinthetö, mint egyik tipikus szekhelye a csekely birtoka miatt „het szilvafäs" -nak csüfolt kisnemessegnek. Idök folytän e nemesi csalädok nagyobb resze kipusztült ezekböl a közsegekböl. Kihaltak, elköltöztek, es birtokaik többnyire a volt jobbägyok kezeibe kerultek. A megye terulete az erdelyi medencze harmadkori retegekkel kitöltött, dombos videkehez tartozik. Nagyobb reszt erdös hegyeinek legmagasabb csücsa sem sokkal haladja meg a 900 metert. Turista szempontböl csupän a megye legkeletibb reszenek van nemi erdekessege; ott t. i., hol az Olt folyö Agoston- falva es Alsö-Räkos között ättörve a Persänyi hegyseget a megye teruletere lep. E reszen 800, s6t 900 metert haladö magaslatok is vannak a melyeket mäsod- kori, jura-meszkövek es kretakorü kärpäti homokkö epit föl; s6t az Olt völgye- ben bazalt-ki'ipok is vannak, s rendesen igen kies környezetböl emelkednek ki. A megye belsejet az tigy nevezett Olt melleki es Hortobägyi hegyek dgazzak be es pedig ejszakkeletröl delnyugatra vonülö iränyban, megszakgatva szämos keresztvölgygyel. Nevezetesebb folyök itt: az Olt, mely Ugrän alül egeszen Kis-Sinkig, mint hatärvonal valasztja el a megyet Fogarasmegyetöl; ejszakon a Nagy-Küküll'd, mely Hejjasfalvätöl Kis-Selykig, vagyis a megye egesz hosszäban hatdrfolyö, bär több helyt meg-megszakadö vonalban, ät-ätlepve az e reszen szomsztdos Kis-Küküllömegye teruletere. A megye teruleten eredö folyök es patakok közül emlitest erdemelnek a Kosd pataka, mely nyugatröl keleti iränyban folyva, Homorödnäl egyesül az Udvarhelymegyeröl jövö ket Homoröd patakkal, s aztan az Oltba ömlik. A Hortobdgy folyö del- nyugati iränyban majdnem közepen metszi ät a megyet. E folyö völgyeben fut a szent-ägotha—segesväri vasüt, mely Hegenen tül a vizvälasztön äthaladva Apoldnäl a Segespatak völgyebe lejt ät es eri el vegsö ällomäsät, Segesvärt. Ettöl keletre s vele majdnem egyközuen, delröl ejszaki iränyban foly a Ktzd pataka, mely Szäsz-Kezden tül a megyet elhagyva, Udvarhelymegye teruleten ömlik a Nagy-Küküllöbe. A megye nyugati reszenek legnagyobb folyövize a Visza vagy Fehtrvize, mely Kis-Kapustöl nyugatra ömlik a Nagy-Küküllöbe. A megyet enyhe eghajlata, vizekben valö bövölködese s földjenek terme- kenysege kivälöan alkalmassä teszi a földmivelesre es az ällattenyesztesre. Epen ezert a megye lakossägänak föfoglalkozäsa, reszben meg a värosokban is a földmiveles, bortermesztes es ällattenyesztes. Ez utöbbi korunkban a megye