Seite - 471 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

471 kózigazgatását vezetó férfiak és a járási szász mezógazdasági egyesületek buz- gólkodása kóvetkeztében igen follendúlt. Hozzájárúlt a fóllendúléshez az is, hogy a homoródi állami méntelepból a kózségek a legalkalmasabb apaméneket kaphatják. A szarvasmarha javítására számos pinzgaui és mohlthali tehenet vásároltak. Igen kedvezó eredménynyel járt a sertéstenyésztésben az úgy nevezett báznai faj keresztezése a magyar alfóldi mangaliczával. A megye lóvásárait, nevezetesen a kóhalmi és szent-ágothai országos vásárokat nemcsak a magyar alfoldi, hanem a romániai lókereskedók is nagy számmal szokták látogatni. A mi a mezógazdaságot illeti, a birtoktagosítás és a czélszerü foldmívelés az egész megye terúletén gyors lépésekkel halad elóre, a miben fó érdeme van a négy járási szász gazdasági egyesületen kivúl annak a foldmíves iskolának is, melyet a „szász egyetem" 1870-ben Medgyesen alapított, s a mely évenként számos tanítványt ád az életnek, kik a maguk vidékén mind megannyi teijesztói lesznek a czélszerú mezógazdaságnak. A mezógazdaság az ósszes gabonafélék és kapásnóvények termesztésére kiteijed. Kóhalom és Nagy-Sink vidékét tréfásan „zabfóld"-nek szokták nevezni, ellentétben a „borfold"-del, mely a Nagy-Kükíllló partvidékein Segesvárnál kezdódik és Medgyesen át a két Kükülló volgyein le egészen a Marosig terjed és a messze foldon híres „küküllómenti" bort termi. Virágzik a gyümolcstermesztés is, külónósen Nagy-Sink vidékén, hol 1840 óta egy „pomologiai egyesúlet" fáradozik állandóan a gyümolcstermesztés emelésén, szintén sok és jó gyümólcs terem a Medgyes és Segesvár kózótti vidékén. A gyümolcstermesztés fó czikkei a batul, pónyik, algyógyi, piros páris és más nevezetes erdélyi almafajok. Az erdélyi részekben termett kitünó alma nemcsak a budapesti és bécsi, hanem a németországi piaczokon is keresett czikk. Ujabb idóben egyik fóterméke a megyének a komló. Két évtizeddel ez elótt tették a komló-termesztéssel az elsó kisérletet Segesvárt és pedig oly szép sikerrel, hogy a segesvári komlóvásáron csakhamar jelentkeztek külfóldi vevók is. A foldmívelés és az állattenyésztés mellett a kereskedelem és az ipar is tekintélyes forrásáül szolgál a lakosság megélhetésének és jóllétének. A megye városaiban és egy nehány nagyobb kózségében az iparnak szép múltja van. Ezek kózül a múlt századokban nem egy volt valóságos iparos góczpont. Az idók változásai okozták, hogy a nagy tókétól táplált külfóldi gyáripar, segítve az óriási mértékben kifejlett kózlekedési eszkózóktól, a mesteremberek egész